friends
Ki mit gondol az évről? Az amatőr színjátszásról? Ezt is, azt is…
Mára eljutottunk odáig, hogy - végre - szabadon szárnyalnak a vélemények, információk: tudunk egymásról.
Már pont eljött az ideje, hogy nagy nyilvánosságot kapjanak a kapcsolatok.
Mert ez a lényege az egésznek. A közösségnek. Nyilvánosság és kapcsolatok!
Az év nagy durranása a barcikai fesztivál volt. Mindent ehhez mérünk.
Mindenkinek ajánlom, hogy egyszer jusson el Kazincbarcikára! (Többször annyira már nem fontos. Szerintem.)
De mi volt előtte? (És utána?)
Pezsgés.
A fesztiválok színvonala emelkedett - a minősítések, azaz az ítészek szerint -, a fesztiválozók olyan sokan lettek, hogy könyökléssel lehetett csak bejutni nem egy találkára. Színesedett a paletta, zárulni látszódik az olló: hivatásos és öntevékeny között.
Erről most többet nem írnék, mindenki látta, hallotta, véleményezte.
A kapcsolatok felvirágzása már jobban érdekel. Megérintett.
Eddig is tudtuk, hogy együtt lenni jó. Voltak is barátkozások, szakmai találkozások, együttélések.
Az idei év arról - is - szólt, hogy mindezek dokumentálva lettek.
Egyre több a speciális fesztivál, ahol nem a színpadi jelenlét a legfontosabb, hanem a közös gondolkozás, az odafigyelés, a kommunikáció: a ’másik’.
Nem lett kimondva, de megfigyelhető a „régiósodás”. Ez jó.
Mondhatnánk klikkesedésnek is. Mondjuk! (Nem baj.) Hiszen a mikroközösségek léte a kirekesztéssel is jár. A lényeg, hogy ezt a „negatív” létet a jóra használjuk. (Lehet.)
A vélemények szabadáramlása is felerősödött.Szemtől szemben. (Ez az érdekes!)
Mennyire más az élőszó, mint a leírt! Hiszen ereje van, jelene, határtalansága. Csak éppen a jelenből kilépve elszáll, megváltozik, alakul. (Míg az írás mindig megmarad. Megmarad?) A személyes viták nem parttalanok! Előrevisznek, ismeretek, ’önismeretek’ kerülnek felszínre. Ha nem beszélünk, honnan tudjuk mi volt, s hogyan alakítjuk, hogy mi legyen?
És a tapasztalatokat le lehet írni. Objektíven, vagy szubjektíven, de a közösbe beletenni. Mondjuk a ’Játékosba’! (Írtok?)
urbanlegends
A zsűrizésről néhány szó.
Végre vannak - ha kevés is - visszacsatolások, párbeszédek, érdeklődés, odafigyelés. De!
A szamizdatokkal, trabantokkal, valutakerettel együtt a városi legendáknak is vége.
XXI. század! A jelen. A hatvanas-, hetvenes-, nyolcvanas-, kilencvenes éveknek vége.
Engem nem érdekel, hogy az Arvisura, a sitkeiek, az egyetemi színpadok mit és hogyan csináltak anno, hogy Mejerhold, Grotovsky, Brook, Paál István, és a többi hatalmas mit gondolt a színházról! Mindent tudok róluk, amit lehet elolvastam, százszor meghallgattam a legendájukat, de százegyedszer nem akarom! Sosem láttam őket, mert ma már nincsenek.
Nem hozzájuk mérem magam.
Engem Lukács Laci, Komáromi Sanyi, Formanek Csaba, Gyevi-Bíró Eszter, Perényi Balázs és a többiek érdekelnek.
Ne fecséreljük az időt nosztalgiázással, arra a legmegfelelőbb színtér a kocsma. Vagy a múzeum. Vagy az internet. (Vagy a próbaterem.)
Foglalkozzunk a jelennel, építsük a jövőt, tiszteljük a múltat!
Új értékrendet!
comingsoon
Mi lesz?
Lesz egy új elnökség.
Maximálisan hiszek benne, támogatom. Elfogadom!
Tegye ezt mindenki.
(Mit?)
Legyen amatőr színjátszás, mert nélküle nincs színház!
Legyen közeledés amatőr és hivatásos között!
Legyen - öntevékeny - szakmai képzés!
Legyenek erős, összetartó régiók!
Legyen egy nagy kör a dézsa mellett, jusson mindenkinek!
Legyenek határvonalak!
Legyen egység!
Legyen - közösen elfogadott - értékrend!
Legyen vélemény, de legyen elfogadás is!
Legyen közös akarat, közös cél, legyen közösség!
Legyen jövő!
Legyen Barcika századszor!
privatedancer
Lesz egy új elnökség.
Nélkülem, de a támogatásommal, a Fészek Színház támogatásával.
Hiszen - többek között - a Magyar Szín-Játékos Szövetség nélkül nem tartanék, tartanánk itt, ahol...
S bár jelenleg már megélhetnénk az MSz-JSz (és muzsikaszó) nélkül is, de nem tehetem meg, hogy ne adjam tovább a megszerzett tapasztalatokat, s ne adjak vissza valamit abból, amit kaptam az elmúlt három évben!
És végül válaszok néhány hangosan ki nem mondott kérdésre:
- Nem, nincs a bőrünk alatt is.
- UDVARszínHÁZ Kulturális Egyesület.
- Munka, munka, munka.
- Akarni kell, és minden sikerül.
- Anikó apukájáé.
- Keveset kapunk.
- Teltház mind.
- Nem, ennyi ismerősünk nekünk sincs.
- Tényleg nem szeretek mindenkit.
- Tényleg sokakat szeretek.
- Tényleg csak kevesekkel vagyok nagyon jóba’.
- Fontosnak tartom az amatőr színjátszást. Mindennél fontosabbnak!
- Megyünk.
- Oda már nem megyünk.
- Ingyenes.
- Én írom mindet.
- Nekem tetszik, hiszek benne.
- Szerintem meg irodalmi.
- Nem érdekel.
- Nem érdekel.
- Tudom.
- Nem érdekel.
- És?!
- Ja? Az érdekel.
