Vélemény (28)
„Őrzők a strázsán” - A Tűzraktér-ügy belső súlyai
Írta: Formanek CsabaA Tűzraktér bezárásával az elmúlt években szárnyra kapott egyetemi színjátszás is súlyos, országos súlyú veszteséget szenvedne. A 375 művésznek otthont adó kulturális központ és alkotóház az elmúlt 3 évben Budapest egyik szimbolikus helyévé lett...
We are more- akik értékeljük és alakítjuk korunk európai kultúráit– sokan vagyunk. A soknál is többen vagyunk. Több vagyunk termelőknél és fogyasztóknál. Elkötelezettek vagyunk a kulturális jogokért, nevelésért és a polgárok aktív részvételéért.-
Valljuk, hogy a kultúra közösségi forrásokból való finanszírozásának szilárd európai hagyománya a záloga a kultúra sokszínűségének, hozzáférhetőségének és minőségének mindannyiunk javára. A művészi és szellemi teljesítmények ösztönöznek és alakítanak minket, szembesítenek a bennünket övező világ kihívásaival. Az óvodától idős korig ívelő kulturális befektetés vezet kreatív, az újra nyitott, demokratikus és sokszínű társadalom létrejöttéhez.
Ami a Szín-Játékos Szövetség 2010.november 27-i éves, rendes közgyűlésének jegyzőkönyvéből kimaradt (Adácsi Fesztivál szombatján)
Írta: Barabás TamásKedves és Kedvetlen kollégák!
Meglepve tapasztaltam, hogy a Szövetség honlapján megjelent közgyűlési jegyzőkönyvből felszólalásom kimaradt, ezért most a jelen lévők emlékezetének felfrissítésére és a hiányzók okulására elmesélem amit Adácson tapasztaltam. (Majd más egyebeket is.)
Szubjektív évértékelő. Vitaindító. (Vagy valami olyasmi.)
A Gropius Prima Materia előadásáról -Reflexió
Írta: Hegedűs JenőKedves Tóth Zsuzsa!
Olvastam előadás kritikáidat a Belgák fesztiválja előadásairól (Vakablak Reflexiók egy fesztivál után), és a Gropius Színházi Műhely Prima Materia előadása kapcsán tett észrevételeidre szeretnék reagálni.
Tizenhárom éves korom óta tudom, hogy minden nyáron biztosan van egy hét, amikor nem kell megalkudni.
„Min dolgozik? – kérdezték K. úrtól.
– Sok gondom-bajom van – felelte.
– A következő tévedésemre készülök.” (Bertolt Brecht)
Indul a blog! Indul a seregszemle. Harmadjára vagyok Kazincbarcikán, ezúttal saját előadás nélkül. Igyekszem úgy írni majd a látottakról, ahogyan nekem is jól esett volna, ha valaki ír rólunk akkoriban. A párbeszéd szellemében. Megértő szigorúsággal, szigorú megértéssel.
A Fesztivál valamennyi előadása után felpattantam, s - a függöny még szinte össze sem ért - leültem a gépem elé: írtam. Azonnali visszacsatolás, semmi aiatal fesztgyalás, friss élmények, néha átgondolatlan mondatok – ezek jellemzik a blogomat.
