Magyar Szín-Játékos Szövetség

  • Full Screen
  • Wide Screen
  • Narrow Screen
  • A betűméret növelése
  • Default font size
  • A betűméret csökkentése
2008. szeptember 12. péntek, 09:52

A keszthelyi Helikoni ünnepségek

Írta: Martényi Boróka
Értékelés:
(1 értékelés)

A témaválasztás indoklása

„Az emberek természetes vágya az egymással való személyes kommunikáció. Valamennyiünk számára különleges érzést jelent, ha sokakkal vagyunk együtt és ugyanazt az élményt éljük át közösen, legyen az egy kisebb társaság, ahol mindenkit ismerünk, vagy nagyobb összejövetel, ahol akár magányosak is lehetünk a tömegben. De a közös élmény magával ragad, és azt szeretjük, ha rendben mennek a dolgok, nem nekünk kell figyelni a rendre és a részletekre, hanem mások teszik ezt meg helyettünk.

A találkozások, ülések, rendezvények akkor eredményesek, ha a résztvevők a tartalomra tudnak figyelni, és nem kell mással törődniük. Bizton állíthatjuk, hogy a rendezvényszervezés a turisztikai /és a művelődésszervező/ szakma legösszetettebb tevékenysége, amely nélkülöz minden gépiességet és egyhangúságot. Kell hozzá jó adag szervezési tehetség, emlékezőképesség, kreativitás, nyelvtudás, számítógépes ismeret, kapcsolatkialakítási képesség, kitartás, együttműködési hajlandóság, és még sorolhatnánk.

A rendezvényszervezés sokkal több annál, mintsem hogy összetolunk egy pár széket és a helyiséget kinevezzük konferenciateremnek. Ugyanis ettől még nincsenek meg a zavartalan koncentrálás feltételei, amit a szervezőnek biztosítania kell: kényelmes székeket, megfelelő teremberendezést, hogy az oldalt és a leghátul ülők is lássanak, hangosítást, az eseményhez szükséges világítást vagy sötétítést, elegendő szellőzés – és akkor még nem is szóltunk az érdemi, tartalmi előkészítésről.” [1]

Szakdolgozatom témájaként a keszthelyi újkori középiskolás Helikoni Ünnepségek szervezését és elemzését választottam. Célom annak bemutatása, hogy ez a rendezvény, mint olyan, mennyire speciális a rendezvények között.

A következő oldalakon részleteire bontva ismertetem az újkori Helikoni Ünnepségek 2000. évi rendezvényét, miközben néhány pontban összehasonlítom egy általános rendezvény szervezésével.

A felkészülés során négy fontos munkamódszerrel dolgoztam. Ezek közül a dokumentumok gyűjtése, szelektálása és elemzése állt az első helyen. Másodikként a rendezvényszervezés és a hozzá kapcsolódó tudományok, mint például a művelődésgazdaságtan, a marketing, a public relations és a protokoll játszottak nagy szerepet. Megfigyelőként is ott voltam néhány megbeszélésen és bemutatón. Az interjúkészítés során, sikerült más szemszögből is rálátást nyernem a rendezvényre.

Kérdésemre, hogy miért ünnepelünk, egy szép, ideillő meghatározást találtam, miszerint: „Ünnepeink legfőbb jellemzője a visszatérő, megújuló és a közösségi jelleg. Időpontjuk és helyszínük különleges, amikor a mindennapok életrendje megváltozik, és akár tevékeny résztvevő, akár csupán tétlen szemlélő is valaki, a megszokottól eltérően viselkedik. Az ünnep kiemel bennünket az egyhangúságból, fontos társadalmi szükségletet elégít ki. Egy-egy ilyen ünneplés olyan összetett művészkedő megnyilvánulás, amelyben helyet kap az előadás (szavalat, ének stb.) is. Ki-ki tehetsége és érdeklődése szerint vehet részt, esetleg csak gyönyörködhet benne.” [2] „Az elmúlt időben bőven volt alkalmunk tapasztalni, hogy nem minden ünnepély ünnep is egyben. E rendkívüli alkalmak hihetetlenül fontos szerepet töltenek be a gyermek személyiségének kialakításában, még akkor is, ha csupán egy részét adják az összes lehetőségnek, s amelyek megrendezése elsősorban a pedagógusok feladata, de a szülőké is.” [3]

Egy ilyen ünnepség nagyban gazdagíthatja a fiatalok lelkét. Néhány esetben a sikeres részvétel sorsdöntővé is válhat. De hozzásegítenek minket az ünnepek és ünnepségek hagyományaink megbecsüléséhez, megismeréséhez és megtanulásához, amely a mai rohanó, elidegenedő világban rendkívül fontos.

Kodály Zoltánnal szólva: „Nem csak a zene, hanem az ünnep is Mindnyájunké.”

Mindezzel szemléltetni szeretném, hogy hogyan is néz ki az elmélet a gyakorlatban. Remélem, mindebből kiderül, hogy még a legegyszerűbb rendezvény is mennyire komplex és állandóan változó ismereteket követel. Valamint, szeretnék ennek mintájára hasonló rendezvények szervezéséhez segítséget nyújtani.

2. Keszthely, a Helikon városa

Keszthely, - a térség legnagyobb városa és egyben a legjelentősebb idegenforgalmi központja, fő vonzóereje - a Balaton északnyugati végén, a Keszthelyi-hegység lábánál fekszik. A város és környéke emberi megtelepedésre kiválóan alkalmas, hiszen az éghajlata a Földközi-tenger közelsége miatt kiegyensúlyozottabb, az erdők vadakban bővelkednek, a Balaton halban gazdag és a föld termékeny. Keszthely város 23.961 állandó lakosával a Balaton-part legnépesebb települése. Említésre méltó, hogy Keszthely a 15. század elejétől mezőváros, épített környezete illetve védett eklektikus városmagja meghatározó. Keszthely iskolavárosként is ismert. A város 1800 körül a Festetics családnak köszönhetően már hét iskolával rendelkezett. Ezek a három osztályos elemi iskola, a polgári iskola, a zeneiskola, a rajziskola, a gimnázium a konviktussal, a tanítóképző, valamint a Georgikon szakiskola - Európa első felsőfokú mezőgazdasági tanintézete – amely, maga is nyolc, szinte egyenként önálló iskolának tekinthető szakosztályra bővült. A város ma is több iskolának ad otthont: 7 általános iskolának, a Vajda János Gimnáziumnak, a Nagyváthy János Mezőgazdasági Szakközépiskolának, a Közgazdasági és Műszaki Technikumnak, a Vendéglátóipari, Idegenforgalmi és Kereskedelmi Szakközépiskolának, a Festetics György Zeneiskolának, valamint a Farkas Edit Gazdasszonyképző és Szociálisgondozó Inzézetnek. A volt Georgikon méltó utódja az Agrártudományi Egyetem.

1954-ben a Balaton-parti települések közül elsőként nyert városi rangot -, hagyományai, intézményei, kulturális élete és regionális központ funkciója alapján méltán nyerte el 2001-ben a Balaton fővárosa címet.

 

2.1 Keszthely történelme

Az emberi élet nyomai Keszthelyen és környékén az újkőkortól kezdődően folyamatosan kimutathatók. Feltehetően már korábban is megtelepedett itt az ember, de vízparti telepeinek maradványait ma víz borítja.

A rómaiak idején a ma Keszthelyhez tartozó Fenékpuszta területén állt a Valcum nevű fontos erősség. Itt vezetett át a Budát Itáliával összekötő kereskedelmi útvonal. A népvándorlás idején a fenékpusztai erőd az itt letelepedett és egymást felváltó, különböző (germán, keleti gót, longobárd és avar) törzsek életében jelentős szerepet játszott. Nagyszámú hun és avar leletet tártak fel Keszthelyen és környékén. A Deák Ferenc utcában feltárt ezernél több sír emlékanyagát „Keszthelyi kultúra” néven értékeli a régészeti szakirodalom. Avar csoportokkal még honfoglaló magyarok is találkoztak ezen a vidéken. Mivel a környék sűrűn lakott volt, a magyarság Tapolca és Badacsony környékén telepedett meg, s ők lettek urai a Keszthely környékén élő vegyes népi kultúrának.

A terület és környéke folyamatosan királyi birtok volt. Nagy Lajos király 1386-ban Laczkfi István nádornak adományozta. Az új földesúr telepítette be a ferences szerzeteseket, és építette meg a ma is álló rendházat és a gótikus templomot. Több földesúrváltozás után a város 1483-ban a Gersei Pethő család tulajdona lett. E földesúri család kőből épült kúriája a mai kastély helyén állott. Volt egy másik kőépületük is, mely a mai Goldmark ház néven ismert. Ebben az időben a város lakói halászattal, földműveléssel, állattenyésztéssel, s jelentős kereskedelemmel foglalkoztak. Jelentős változásokat hozott a török hódítás. A törökök terjeszkedésének várak nélkül nem lehetett ellenállni. A keszthelyi végvár építését a Pethő család végeztette a XVI. század második felében, amelyet a török sohasem tudott elfoglalni. Egy ideig Bocskai hajdúi kezén volt a vár. A XVII. század elején a keszthelyi vár elvesztette hadászati fontosságát. A Rákóczi-szabadságharcban ismét szerepelt a keszthelyi erősség. 1706 januárjában itt volt a zalai és somogy kuruc katonaság szemléje, egy évvel később Vak Bottyán itt tartotta főhadiszállását. Az egykori keszthelyi várat a kuruc szabadságharc leverése után romolta le a császári hadvezetőség. A Festeticsek birtokába 1739-ben került Keszthely és környéke, s ettől az időtől kezdve a település életére erősen rányomta a bélyegét a feudális nagybirtok. Az elzárkózó, exkluzív életet élő Festetics család egyik tagja, Festetics György (1755-1819) idején kiemelkedően fontos centrummá vált a városka, a magyar irodalmi és szellemi élet legkiválóbb tagjai sereglettek össze a Helikoni ünnepségekre, amelyet évente februárban és májusban tartottak. Festetics György alapította Georgikon néven Európa első felsőfokú mezőgazdasági iskoláját 1797-ben. Ebből fejlődött ki a későbbi Gazdasági Akadémia, majd Mezőgazdasági Főiskola, jelenleg Agrártudományi Egyetem, a magas elméleti képzettségű, felsőfokú képesítésű mezőgazdasági mérnökök legfontosabb magyar tanintézeteinek egyike.

A város fejlődésében jelentős szerepet jelentett, hogy 1861-ben megépült a Buda és Kanizsa vasútvonal, melynek Keszthely nevű állomása a mai Balatonszentgyörgy volt. A vasút építése elsősorban az idegenforgalom fellendülését szolgálta, hiszen a kereskedelemben már korábban is jelentős szerepet játszott a Kisfaludy, a Balaton első gőzhajója. A XIX. század első felében még virágzott a keszthelyi hajóépítés.

Az első világháborút követő súlyos gazdasági helyzet erőteljesen érzetette hatását. A fejlődés lendülete megtört. A két világháború között Keszthely elsősorban nyugdíjasok városaként szerzett hírnevet. Az 1950-es közigazgatási átszervezéssel Keszthely Veszprém megyéhez került, amely fejlesztési lehetőségeit a megyeszékhelyhez közelebb eső Balatonpartra, és iparvárosokra koncentrálta, így Keszthely alig fejlődött. (A várost csak 1979. január 1-én csatolták vissza Zala megyéhez.) Az 1970-es években aztán új lendületet vett a fejlődés. Új lakótelepekkel bővült a város, amelyekhez új iskolák épültek. 1971-ben átadták a 480 ágyas Helikon szállodát, 1985-ben pedig a Phoenix Hotelt.

A rendszerváltást követően 1990 óta a város változásokon ment keresztül. Egyrészt megépült a könyvtár, 2002. nyarán elkészül a színház és konferenciaközpont, másrészt viszont elkerült több jelentős intézmény, amely a város kulturális és gazdasági életben játszott nagy szerepet. E veszteségek kiegyenlítésére Keszthely főleg

az idegenforgalom és a kultúra terén próbál komoly előrelépéseket tenni. Hiszen minden adottsággal rendelkezik ahhoz, hogy az ország egyik jelentős konferencia -, kulturális -, és a környék természeti értékeire és sportlétesítményeire alapozott szabadidő turistaközpontja lehessen.

3. A Helikoni Ünnepségek kezdete és rövid története

A Horvátországból származó Festetics család egyik fiatal tagja Festetics Pál 1712-ben megvette a Gersei Pethő családtól ”Keszthely örökös portióját, a hozzá tartozandó várbeli részével együtt”. Festetics Pál Bornemissza Orsolyával kötött házasságot hozományba kapott földbirtokaival vált magyar nemessé. Fia Festetics Kristóf 1738-ban megvásárolta a Pethő család örökségére való minden jogot. Felvásárolta továbbá a környéki kisbirtokosok földjeit is. Mivel a város lakói nem tudtak szabadságleveleket felmutatni, így a Festetics Kristóf az ő tulajdonaikat is magának követelte. Megvonta a várostól a jogot, hogy maga válassza bíráját, esküdteit. A földesúr úriszéke ítélt ettől kezdve a keszthelyiek felett. 1745-ben Festetics Kristóf a megszerzett birtokok arányához méltó kastély építéséhez kezdett.

„Utódai nagyrészt magyar feleségeket választottak, de nem váltak igazi magyarokká, kései utódjának, IV. Festetics Pálnak Bossányi Júliával kötött házasságából származott Júlianna és György a kivételek.…Gróf Festetics György talányos egyéniség.” [4] Nagylátókörű, a magyarságért harcoló, állandó rebellis.

„Festetics György is az ősei által kitaposott úton indul,…lemond huszártiszti rangjáról és hazavonul birtokára. Annak központjában, Keszthelyen 1797-ben megalapítja Európa első felsőfokú mezőgazdasági iskoláját, a Georgikont. A Georgikonban évente két alkalommal rendeztek vizsgákat, amelyeken a hallgatók beszámoltak tudásukról.” [5] A februári ünnepségek a császár születésnapja alkalmából kerültek megrendezésre, és igazi irodalmi összejövetelek voltak. Míg májusban a georgikoni vizsgák, értekezések és viták zajlottak. Festetics 1817 és 1819 között 5 ilyen nyilvános vizsgát rendeztetett. Meghívta korának főleg a Dunántúlon élő tudósait, íróit, költőit. Berzsenyi Dániel és Kisfaludy Sándor csupán egy ízben, 1817. február 12-én vettek részt a nemes ünnepségen. Míg Dukai Takács Judit és Pálóczi Horváth Ádám több alkalommal tisztelték meg jelenlétükkel a grófot.

3.1 Mi is az a Helikon?

„Helikon azaz „Ellikon” a 1748 m magas hegység délkelet Görögország legmagasabb csúcsa a korinthoszi öböltől északra, mely az ókori görögök hite szerint Apollón és a múzsák tartózkodási helyeként szolgált. Átvitt értelemben az írói, művészi csoportosulásokat is Helikonnak nevezik.” [6]

„Ünnepi megemlékezésekben sokszor elmondták már, könyvekben, újságcikkekben, televíziós előadásokban sokszor használták a „helikoni gondolat”, „helikoni láng”, Helikon városa” kifejezéseket, de végiggondoltuk egyszer is, mit rejtenek ezek a szavak? Mi az, amit Festetics György közölni akart a magyarsággal egész életművével, az általa megálmodott és megrendezett ünnepségsorozattal, a fiatalságnak Helikonra vezetésével?…Ismert, hogy Festetics György szabadkőműves páholy tagjaként a „Helicon” nevet használta, ismert az is, hogy az 1772-1774-es években a Tereziánumban tanult. Megismerkedett a felvilágosodás irodalmával, Montesquieut olvasta, itt barátkozott meg gróf Széchényi Ferenccel, későbbi sógorával.” [7]

Ezért nevezte el tehát joggal a gróf Helikonnak e nemes eseménysorozatot.

3.2 A Helikon tegnap

„A Helikoni Ünnepek nagyon gyéren fellelhető anyagát három jól elkülöníthető csoportba lehet sorolni

I. A XIX. századi, klasszikusnak nevezhető ünnepek 1817-1819.

II. A XX. Századi Helikoni Emlékünnepségek (1909, 1921, 1932, 1954 és 1957)

III. Az ifjúság Helikoni Ünnepségei (1958-tól napjainkig).” [8]

 

E korszakolás alapján foglalom össze a Helikoni Ünnepségek történetét.

„A köztudatban a helikoni játékok az irodalmi ünnepségekkel egyet jelentenek.” [9] Az ünnepségek bizonyos önképzőköri rendezvényekből, valamint a nyilvános vizsgákból terebélyesedtek ki.

„Asbóth János 1816. december 30-án nyújtotta be a Helikon-ünnepségek tervezetét, ami a következő három évben az összejövetelek alapját képezte. Ebből az derül ki, hogy elsősorban a tanulóifjúság nevelésére törekedtek. Az Asbóth által megfogalmazott tervezet szerint: „Hogy a gimnáziumi és georgikoni ifjúság a latin, a magyar, és a német szónoklatban gyakorolhassa magát, erre a keszthelyi Helikonban nyílik alkalma.” A tervezet szerint a gimnáziumból tizennégy, a Georgikonból hat hallgató venne részt. A gimnáziumnak azonban csak az idősebb diákjai jöhetnek számításba. A tanárok külön stílus órákon készítenék fel a tanulókat, amiért 100 forint díjat kaphatnak. Az ünnepi műsorba a zeneiskola növendékeit is be kell vonni, a jobb munkák nyomdai megjelenését is kilátásba helyezik. Asbóth azzal fejezi be előterjesztését, hogy erre az ünnepségre meg kell hívni az irodalom jeleseit, férfiakat és nőket egyaránt, és főleg olyanokat, akik költői vagy szónoki műveikkel már kitűntek, és így példájukkal bevezethetnék, ösztönözhetnék az ifjúságot a szép stílusra, előadásokra. Ezeknek a meghívott kiválóságoknak a Helikon pártfogója („fautores Heliconis”) dísznevet kell adni. Festetics ezt a tervezetet csak 1817.március 6-án hagyta jóvá, amikor már az első ünnepség sikeresen lezajlott….A helikoni ünnepségeket tehát nem írók részére rendezték meg. Az ő bevonásuk csupán példabevonásra szolgált.

…A helikoni ünnepségeket időben és témában egyaránt több részre kell bontani. Az 1817, 1818 és 1819 februárjában tartott ünnepségek Ferenc király születésnapját és „házasulása emlékezetét” állítják középpontba. Erre az alkalomra verseket, emlékbeszédeket írattak, drámákat taníttattak be és adattak elő, az alpraktikánusok népi táncokat roptak, a zeneiskola növendékei hangversenyt rendeztek klasszikus szerzők műveiből. A drámai előadásra már február 11-én este sor került, a következő nap pedig a verseket, emlékbeszédeket adták elő, és este hangversennyel, majd bállal ért véget az ünneplés. Ez alatt az egy nap alatt csak a szépirodalom és a zene kapott helyet, vizsgákra, tudományos ülésekre, határjárásokra, szemlékre nem került sor.

Az 1817 és 1818. évben a május 20-21-i ünnepségek programja már jóval szerteágazóbb volt, mint a februári. Ekkor a nyilvános vizsgák mellett tudományos értekezések, eszköz- és modellbemutatások, állatszemlék, határjárások, a tangazdaság megtekintése, szépirodalmi munkák, népi táncok, hangversenyek szerepeltek a programban.” [10]

„Festetics György 1819. április 2-án bekövetkezett halála után a májusi ünnepekre már nem került sor, és ezzel minden le is zárult. Minden arra vall, hogy magánosok alkalmi vállalkozása áll előttünk. Asbóth lehetett a kezdeményező, szervező, mögötte pedig ott állt a gróf nevével, birtokával. Távozásuk után a lobbanásnak hamuja is alig maradt.…A keszthelyi Helikon olyan vállalkozás volt, amit nem a kor igénye szabott meg, hanem egy főúri név fémjelzett.” [11]

„Fia, László bár sokat áldozott a kulturális célokra, a Helikoni Ünnepségek folytatását mégsem tartotta érdemesnek.” [12]

„1921-ben ünnepelték a Helikoni Ünnepek százéves évfordulóját – az első világháború miatt kissé megkésett időpontban. A centenárium megünneplésének gondolata Lakatos Vince dr., premontrei kanonok, a keszthelyi főgimnázium tanárának volt köszönhető.” [13] „Ő 1893-ban került Keszthelyre, ettől az időponttól foglalkozott a Helikon feltámasztásának eszményével.” [14]

„A szervezésbe bevonták a Kisfaludy Társaság akkori elnökét Beöthy Zsoltot. Az emlékünnepségre irodalmi és zenei pályázatok kiírására is sor került.

Az ünnepség július2-ra és 3-ra lett kitűzve. A résztvettek névsora a teljesség igénye nélkül: Horthy Miklós, Apponyi Albert gróf, Beöthy Zsolt, Szász Károly, Rákosi Jenő, Herczeg Ferenc, Kozma Andor, Négyesy László, Vass József közoktatásügyi miniszter, Zichy János gróf, Rott Nádor püspök, Sajó Sándor, stb….Festetics Tasziló herceg komoly anyagi és erkölcsi támogatást adott az ünnepséghez.” [15] „1921-ben, az első Helikon századik évfordulójának ünnepén úgy gondolták, hogy 10 évenként rendezik meg a kulturális seregszemlét. E terv nem valósult meg.” [16]

„Az 1921. évi Helikoni Ünnepségek legfontosabb eseménye a Kisfaludy Társaságnak a Helikoni emlékmű előtt tartott irodalmi ülése volt. Az emlékmű erre az alkalomra készült. Az emlékművet Török Kálmán mérnök tervezte Székely István mérnök, valamint Székely Béla festőművész közreműködésével. A tervezésnél a hercegi raktárból ajándékozott 8 oszlopot és a párkányokat figyelembe kellett venni. Az emlékmű magassága 9 méter, szélessége 6 méter. A kupola 8 toszkánai oszlopon nyugszik. A kupola alatt 2,40 m magas és 1,15 m széles vörös gránit lapra vésték fel a Lakatos Vince által fogalmazott szöveget” [17], /amely ma a Balatoni Múzeumban eredetiben megtekinthető /.

Az 1921.évi Helikoni Ünnepségek színpompás, látványos rendezvényei nem az ifjúság számára készültek, azokon az idősebb nemzedék ünnepelt s a fiatalok csak mint bandériumi lovasok, vendégeket szórakoztató táncosok, vagy sportversenyzők jelenhettek meg.” [18]

„1932-ben megalakult az Írók Gazdasági Egyesülete, az IGE, hogy az írók érdekképviseletét és segélyezését ellássa. Már alakulásának évében megrendezte a Balatoni Íróhetet…Az íróhét végső szakasza 1932. szeptember 9-10-11-én Keszthelyen volt. Ez a zárórendezvény egybeesett a helikoni megemlékezéssel, ünneppel.” [19]

„Az 1932-es Helikoni Ünnepségek sokkal szerényebb külsőségek között nagyjából követték az 1921. évi ünnepség programját.

A következő évtizedek nem voltak alkalmasak a hagyományok ápolására. Az 1945 utáni rendszer azokat inkább elpusztítani, mint feléleszteni igyekezett.” [20]

„1957 tavaszán-nyarán, a pontos dátum ma már nem állapítható meg, a Muskátli cukrászda volt tanúja annak a pillanatnak, amikor a klasszikus Helikoni Ünnepségek felújításának gondolata felvetődött. A cukrászda kis márványasztala fölött három „bús magyar” hajolt össze: dr. Sági Károly, múzeum igazgató, Merényi Elemér a művelődési ház igazgatója és Szabolcs András a Nagyváthy János Mezőgazdasági Technikum gazdasági vezetője. A kávéillatú, folyosószerű kis terem lépcső utáni jobb első asztala mellett vitatgatták, fontolgatták, lehet-e, érdemes-e a múlt századbeli Helikoni Ünnepségeket felújítani. Érdekli-e a magyar fiatalságot a magyar nyelv művelésének ügye, van-e lehetősége annak, hogy ez által a magyarságtudatukat megerősítsék?…A kultúra két bölcs és hivatott vezetője habozás nélkül elfogadta a harmadiknak két mondatba sűrített végkövetkeztetését: „Fel kell újítani a Helikoni Ünnepségeket! Ezt azonban maga az ifjúság kezdeményezze!” [21]

„A Nagyváthy János Mezőgazdasági Technikum igazgatója, Lébényi Sándor, majd az általa összehívott tantestület szívesen fogadta az ajánlatot…A tantestület alaposan megtárgyalta a felújítással kapcsolatos kérdéseket, úgy határozott, hogy levelet küldenek a Vajda János Gimnázium tantestületének, felajánlva a közös rendezés lehetőségét… Megyei György a KISZ tanácsadó tanár szívesen vállalta az ifjúság bevonásával, a városi és járási pártbizottsággal, a városi és járási tanácsokkal való egyeztetés munkáját. …A két oktatási intézmény igazgatója, a rendezésben érdekelt tantestületi tagok és az ifjúság képviselői 1958. január 8-án ültek össze. Ezen az értekezleten megállapították, hogy az eredetileg kitűzött időpont, 1958. február 12-e túlságosan közel van, s ezért a klasszikus ünnepségek májusi dátumát jelölték ki a felújítási ünnepségekre….Megállapodtak abban is, hogy az ünnepségeket minden évben felváltva rendezik… A szervezés munkája azonnal elindult, Megyei György jó kapcsolatai révén a reá bízott feladatot rövid időn belül sikeresen megoldotta. Megszerezte a pártszervezetek és a tanácsi apparátus hozzájárulását. ...Komoly feladatot jelentett az ünnepségek pénzügyi fedezetének biztosítása.”[22]

„A lelkes kezdeményezők nem kis munkával, utánajárással a minisztériumok hozzájárulásával kibocsáthatták az 1958. évi Helikoni Ünnepségekre szóló felhívásukat, amit a Művelődési Közlöny 1958. március 15-i számában közölt. Kezdeményezésükhöz megszerezték a Balatoni Intéző Bizottság támogatását is. A felhívás eredményeként 10 város 11 középiskolája küldötte el jelentkezését, tíz gimnázium és a rendező keszthelyi mezőgazdasági technikum… Ez a hagyományt felújító első rendezvény igazi diákmulatság volt. A vendégeket részben kollégiumokban, részben tantermekben, katonaságtól szerzett vaságyakon helyezték el. Kollégiumi menzákon étkeztették őket, mégis mindenki jól érezte magát… Jellemző adatként feljegyzést érdemel, hogy hivatalosan kettőezer forintot utaltak ki a rendezés költségeire.”[23]

„Az 1959-es év fordulópontot jelentett az Új Helikon történetében. Ettől kezdve a rendezés oroszlánrésze a gimnáziumra hárult. A rendezőbizottság igen alapos előkészítő munka után, új alapokra helyezett szervezési szisztémát alakított ki, s több oldalas nyomtatott felhívással közvetlenül fordult a Dunántúl minden középiskolájához… Abban az évben a Helikonra már 55 középiskola nevezett be, s ezek mindannyian – az elmúlt évi 45 vidéki diákkal szemben – közel 1500 fővel meg is jelentek. Később ez a létszám állandóan emelkedett, s átlagosan mintegy 100 középiskola 3000 tanulójának, 200-300 kísérő tanárának megjelenésével – nagy részüknek 4 napi elszállásolásával és étkeztetésével kellett a rendezőségnek számolnia…

A keszthelyi példa nyomán az ország más tájain is kialakult a diáknapok mozgalma. Sorra jöttek gimnáziumunkba a delegációk, először Sárospatakról, majd Gyuláról, később Egerből és Sopronból, hogy tanulmányozzák a keszthelyi Helikon szervezési tapasztalatait.”[24]

Az 1958 – 1989 között évente megrendezett ünnepségekről nem számolok be részletesebben. „Összegzésként azonban ezen rendezvények között is észlelhető négy fejlődési szakasz.

  1. Első szakaszba a keszthelyi középiskolák által rendezett első hármat helyezhetjük. ( 1958 - 1960 ) Az iskolák lelkes tanárai nemcsak a résztvevők felkészítésével, hanem a szervezés, rendezés nehéz feladataival is megbirkóztak.
  2. 1961 után a KISZ szervei vették át az irányítást, felhasználva a helyi rendezőbizottság tagjainak tapasztalatait. 1975-ig még dr. Horváth József maradt a rendezőbizottság élén. ( 1961 – 1975 )
  3. 1977-től az irányítást átvette a megyei KISZ-bizottság és a helyieknek, még a városi bizottság tagjainak is, csak részfeladatokat adott. Az ifjúság versenyeztetése fokozottan leépült és kialakultak a fesztivál jellegű ünnepségek, ahol már csak a kijelölt szereplők és csoportok tarthattak bemutatókat. ( 1977 – 1987 )
  4. A negyedik csoportba az 1989. évi ünnepséggel induló sorozat kerül, 1989-ben a fiatal rendezőgárda visszatért az ősi (1958-1961) formákhoz. Ez az időszak a Helikoni Ünnepségének megújulásának időszaka.”[25]

4. A Helikon napjainkban

„A politikai rendszerváltozás után a helyi újságban több cikk jelent meg, sürgetve a Helikoni Ünnepségek folytatását. Ezt egyformán kívánták az indítása körül annak idején bábáskodó és még életben maradt öregek, és maga a fiatalság is. Az addig a KISZ által rendezett Diáknapok felújítása, a 1958-as Helikoni Ünnepségek valós eszméjéhez való visszatérés volt a cél. Azonban a szervezés mikéntje több okból is kétes volt. Először is hiányzott a szervezéshez a pénz, valamint kérdéses volt az, hogy ki vegye kézbe a rendezést.

Dr. Czoma László a Helikon Kastélymúzeum igazgatója, országgyűlési képviselő volt a házigazdája annak az 1990 őszén összehívott előkészítő értekezletnek, amin Dr. Szelestei Tamás polgármester elnökölt, és részt vettek mindazok, akik a múltban a Helikonnal foglalkoztak.”[26]Hosszas megbeszélés után, végül a rendezőbizottság tagjait megválasztották a Művelődési Ház szakgárdájából, a város középiskoláinak képviselőiből, pedagógusaiból és egyéb kulturális intézmények szakembereiből választották. A szervezőmunka ettől kezdve teljes egészében a Művelődési Ház szakértő gárdájára nehezedett.

„1992. március 5-én Keszthely Város Polgármesteri Hivatala és a csatlakozó magán és jogi személyek a gróf Festetics György által 1817-ben elindított Helikoni Ünnepségek 175. évfordulója alkalmával ismét fel kívánták újítani az újkori középiskolás Helikoni Ünnepségeket, ahol a környező városok középiskolás diákjai mérik össze tudásukat a kultúra és a művészetek területén. E cél eredményes megvalósítására és anyagi támogatására – határozatlan időtartamra - hozták létre az Újkori Középiskolás Helikoni Ünnepségek Alapítványt.

Az ünnepségek lényege nagyban megegyezik az ifjúság Helikoni Ünnepség céljával és lényegével, vagyis az 1958-tól megrendezésre kerülő ünnepségekkel. Csupán annyiban tér el tőle, hogy a kulturális szemle a keszthelyi és a környező városok középiskolás diákjai részvételével két évente legfeljebb egy alkalommal kerül megszervezésre és lebonyolításra. A diákok az előadó művészet, a komoly és könnyed műfaj, a folklór, az irodalom, a mozgásművészet, képző- és iparművészet területén mérik össze erejüket.

Az Alapítvány olyan közhasznú tevékenységet folytat, mint a nevelés, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, kulturális tevékenység és a kulturális örökség megóvása.

Az Alapítvány kezelő szervezete a Helikoni Ünnepségek 5 tagú Rendező Bizottsága, mint:

-az Önkormányzat Kulturális és Sport Bizottságának Elnöke, Dr. Müller Róbert személyében,

a Polgármesteri Hivatal Művelődési, Szociális és Sport Osztályának Vezetője, Milus Lajos személyében,

- a Goldmark Károly Művelődési Központ Igazgatója, Cséby Géza személyében

- a Goldmark Károly Művelődési Központ Igazgató-helyettese, Kálmánné Bodó Edit, valamint

- a Goldmark Károly Művelődési Központ Gazdasági Vezetője, Forman Erzsébet személyében.

Az Alapítványt, mint közhasznú szervezetet egy 3 tagú - a vezető szervtől elkülönült - szerv felügyeli. Ez a Felügyelő Bizottság ellenőrzi az Alapítvány működését és gazdálkodását.”[27]

4.1 Anyagi feltételek

„Az Alapítvány kezdő vagyona 1992. márciusában a Keszthely Város Polgármesteri Hivatalától felajánlott 300.000 Ft-ból illetve az Alapítványhoz csatlakozó természetes és jogi személyek pénzbeni és természetbeni hozzájárulásából állt.”[28]

„Az Alapítvány bevételeinek legnagyobb része a különböző közalapítványokhoz illetve országos szervekhez benyújtott pályázatokon elnyert összegekből, valamint önkormányzati támogatásokból tevődik össze. ( Keszthely Város Önkormányzata, Zala Megyei Közgyűlés, Hévíz Város Önkormányzata, Veszprémi Önkormányzat, Tolna Megye Önkormányzata Somogy Megye Önkormányzata, Oktatási Minisztérium, NKÖM, Társadalmi Szervezetek Bizottsága, Balatoni Fejlesztési Tanács, Nemzeti Kulturális Alap, Szabadművelődési Alapítvány ). A bevételek viszonylag tekintélyes részét képezi az ún. egyéb tevékenységből származó bevétel, mely jelen esetben a diákok nevezési díját jelenti, melyet az iskolák fizetnek be az alapítványnak. A kiadások között legtöbb dologi, valamint a külső és kiszolgáló személyzet bérjellegű kifizetése.”[29] (

4.2 Általános feltételek

A kongresszusok vagy rendezvények szervezésekor az általánosságok meghatározása szempontjából az első négy helyen szerepel a rendezvény neve, időpontja, témája, valamint helyszíne.

E négy pont a mi esetünkben már a legelső Helikoni Ünnepség óta adott.

Ezt leginkább létrejötte, illetve önmaga a rendezvénysorozat magyarázza.

A hagyományokhoz híven 2000-ben is április végén, vagyis április 28-29-30-án kerül megrendezésre a kulturális seregszemle.

„Azonban egy rendezvény létrejöttéhez, kialakításához az adott helyen több elem egyidejű meglétére van szükség. Ezek az elemek a vonzerő vagy attrakció, az infrastruktúra és a közlekedési eszközök, a szálláshelyek és étkezési lehetőségek a biztonság, valamint a vendégszeretet.”[30]

Ma Keszthely nemzetközi idegenforgalmi szervező centrum, a Balaton egyik fő kulturális és kereskedelmi központja, fesztiválváros.

A város és környéke sértetlen, ép természeti és épített környezettel rendelkezik, tiszta és biztonságos város. Keszthely kapuja a hegyeknek, a nagyobb erdőknek és Zala megye folklór központjainak. A város mérete elég kicsi a látogatók számára, hogy úgy érezzék, kényelmesen megismerkedhetnek a magyar kultúrával és a hétköznapi élettel rövid idő alatt, túlterheltség nélkül.

Keszthely ismert, vonzó, vendégszerető turisztikai központ, amely ugyan az egykori fürdővárosi karakterét elvesztette, de kihasználatlan szabadidő és fürdőhely potenciállal és kulturális hagyományokkal rendelkezik.

Az általánosságok ötödik pontja a rendezvény védnökeinek meghatározása.

A 2000.évi Helikoni Ünnepség fővédnöke Pokorni Zoltán oktatási miniszter, védnökei Dr. Festetics György és Dr. Szabó Imre Keszthely város polgármestere.

4.3 Személyi feltételek

„A rendezvények sokszereplős események. Egy ülés sikeréért együtt dolgozik a kongresszusi iroda, a kongresszusi központ, az utazási iroda, a buszvállalat, a kiállításszervező, a tudományos bizottság, a tolmács – és fordítógárda, a nyomda, a nemzteti légitársaság, a szálloda és a szponzorok.” [31]

Ami a nemzetközi rendezvények esetében a kongresszusi iroda (PCO), a meeting planner (MP) vagyis az „ülés megrendelője”, a kongresszusi iroda, a convention bureau (CB), az a Helikoni Ünnepségek estében csakis és egyedül az Újkori Középiskolás Helikoni Ünnepségek Alapítvány, illetve a Goldmark Károly Művelődési Központ egy személyben, mint rendező-szervező szervezet.

A Helikoni Rendező Bizottság tagjai és egyben a kategóriafelelősök: Bajna Zsoltné - segítő rendező, Bánhidai Tamás – komolyzenei felelős, Dombi Mirolya Erzsébet – könnyűzene és mozgásművészet és moderntánc felelős, Fischl Balázs - folklór kategória felelős, Fonyó Lajos - diákfelelős , Gonda Krisztina - gazdasági ügyintéző , Hornai Zóra – színjátszás kategória felelős, Horváth Tiborné – diákfelelős, Kendeh Gusztávné – kórus kategória felelős, Kocsis Zsuzsanna – színjátszás kategória felelős és főszervező, Sarkadi Szilvia – könnyűzene, moderntánc és egyéb kategória felelős, Simonfay Krisztina – vers kategória felelős, Szabóné Dézsényi Zsuzsanna - szervező, Tuba Imréné – diákfelelős, valamint Várbíró Szabolcs – szervező és diákfelelős.

A Rendező Bizottság munkatársai, azaz az időszakos stáb: Cséby Géza igazgató mint titkár, Kálmánné Bodó Edit igazgató helyettes mint ügyvivő és szervező-rendező, Tóth Lászlóné mint titkárnő, Forman Erzsébet, Hajdúné Szalay Bernadett és Novák Margit mint pénzügyi felelősök, Kocsis Zsuzsa művelődésszervező mint szervező-rendező, Hornai Zóra mint rendező, Szabóné Dézsényi Zsuzsa mint rendező.

4.4 Tehetségkutatás avagy ’Ki mit tud’ keszthelyi módra

A verseny a 14-18 éves korosztály számára kerül kiírásra, függetlenül attól, hogy 4, 6 vagy 8 osztályos gimnáziumról van szó. E verseny ki nem mondott alapgondolata neveléspedagógiai szempontból valójában a tehetségkutatás.

Ez az összművészeti fesztivál annyiban különül el a többi hozzá hasonló ’Ki mit tud’-októl, hogy ez csak és kizárólag ennek a korosztálynak szól, és a megmérettetés lehetőségét ezen keresztül minden egyes diáknak felkínálja.

A Helikoni Ünnepségek magas színvonalának megőrzése érdekében, hogy a diákok produkciója és tudása megfelelő elbírálásra kerüljön, a Rendező Bizottság minden alkalommal nagy körültekintéssel választja ki a zsűri tagjait a különböző művészeti kategóriákban. Itt természetesen neves és sikeres szakemberekről van szó, akik az adott területen több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek, valamint affinitást éreznek a versenyekhez. Ennek fejében azonban a Rendező Bizottság a küldő iskoláktól elvárja, hogy kizárólag a kiemelkedő művészeti teljesítményt nyújtó, tehetséges és előválogatott diákokat, együtteseket delegálják.

A középiskolák, a tanárok és diákok körében a Helikoni Ünnepségek egy elismert és fontos eseménynek, a részvétel próbatételnek illetve kihagyhatatlan és felejthetetlen élménynek, a helyezés pedig egyfajta bizonyítványnak számít.

Egy kis visszatekintés:

Míg 1992-ben az újkori Helikoni Ünnepségek első versenyén 3 Balaton-parti megye -Veszprém, Somogy és Zala - 30 iskolája 1500 diákkal jelenik meg, addig

1994-ben Tolna, Fehér és Vas megyék bekerülésével, már 6 megye középiskoláinak diákjai versengnek egymás ellen.

1996-ban sikerül a teljes Dunántúl valamennyi 9 megyéjét meghívni. Ez 3600 diákot jelent, ebből 3200 fő itt is alszik. (A kórusokat- magas létszámuk miatt - ekkor még nem szállásolják el, ők reggel jönnek este mennek). A létszámmal együtt a művészeti kategóriák is bővülnek. Az addig 15 művészeti kategória, mint a vers-próza, színjátszás, népzene, népdal, néptánc szóló, néptánc együttes, könnyűzene-ének, hangszerszóló, kamarazene, ének szóló, kamarakórus, vegyes-kar, női kar, mozgásművészet-moderntánc és egyéb kategóriák további két kategóriával, a képzőművészeti alkotások, valamint az irodalmi alkotások kategóriákkal bővül.

Az 1998-i Ünnepségekre a sikerre és az igényre alapozva, már jóval nagyobb összeget pályáz meg az Alapítvány. A modern időkhöz és a technikai vívmányokhoz híven, 1998-ban egy további kategóriával bővíti a Rendező Bizottság a versenyre való benevezés lehetőségét, mégpedig a film-video kategóriával. Az információáramlás és a jelentkezések folyamatát időben és térben megkönnyíti az Internet. A szervezés terén, a táblázatok készítésében nagy segítséggé válik a számítógép.

Az évek folyamán a szervezés-rendezés mikéntjében megfigyelhető a fejlődés,

a feladatokhoz való felnövés, a korral való haladás, amely talán a művelődési központ összeszokott, rengeteg „helikonos” tapasztalattal és rendezvényszervezői szaktudással rendelkező munkatársainak is köszönhető. 2000-ben már egy rutinos és mindenfajta meglepetésre felkészült Rendező Bizottság és stáb várja a résztvevőket.

5. A célok, feladatok leírása

„A konferenciák, rendezvények, kiállítások szervezése hosszú időre, nemritkán több évre szóló feladat. A sikert azzal is meg tudjuk alapozni, hogy pontos menetrend, előre elkészített feladat-, felelős- és időtáblázat alapján dolgozunk.

Az esemény időpontját előre tudjuk, a munkamódszer pedig a visszaszámlálás. Azaz meghatározzuk, hogy bizonyos ügyekkel, rendelésekkel mikorra kell elkészülnünk, kiszámítjuk vagy tapasztalatból tudjuk, hogy ez vagy az mennyi időt vesz igénybe, így rögzíteni tudjuk az adott munkafázis kezdetének időpontját. Az időtáblázat beosztása segít bennünket a szerződések határidejének kijelölésében és a folyamatos ellenőrzésben is, de főként módszerességre előre gondolkodásra serkent. A hosszú előkészületi idő miatt cserélődhetnek az emberek, viszont korábban megtett intézkedéseinket ismernünk kell. Kiemelt szerepe van az adminisztrációs fegyelemnek, a határidők betartásának és a személyi feltételek biztosításának.”[32]

A Helikoni Ünnepségek teljes megszervezése majdnem 1 naptári évet vesz igénybe. Ezt a szervezési folyamatot egy hálótervben dokumentálom, amely a feladatok sorrendjét mutatja az idő függvényében. ( 1.sz. ábra)


5.1 A 2000. Helikoni Ünnepségek megrendezésének hálóterve

1-2. Egyeztetés a vezetőséggel

2-3. Időpont, helyszínek kitűzése, felelősök megjelölése

3-4. A szálláshelyek felkeresése, a rendelkezésre álló férőhelyek egyeztetése

4-5. A Győri Pedagógia Intézettől az összes Dunántúli középiskola nevének, igazgatójának és címének lekérése

5-6. Meghívólevél és szándéknyilatkozat szerkesztése levélformában ill. a honlapon

6-7. Meghívólevél és szándéknyilatkozat postázása és interneten való megjelenítése

7-8. Visszajelzések értékelése, az adatok számítógépen való tárolása

8-9. Elmúlt évek rendezvényei sajtóanyagának összeállítása

9-10. Zsűritagok kiválasztása, felkérése

10-11. Pénzösszegek megpályázása

8-12. Előzetes létszám megállapítása

12-13. Szponzorok megkeresése, felkérése

8- 14. Szerződéskötés a szállásadókkal és az étkeztetőkkel

8- 15. Szállások és étkezések előzetes lefoglalása

15-16. Helyi sajtó tájékoztatása a következő Helikoni Ünnepségről

16-17. Végleges nevezési lapok szerkesztése levélformában ill. a honlapon

17-18. Végleges nevezési lapok postázása ill. interneten való megjelenítése

18-19. Középiskolák képviselőjének meghívása a ’Helikoni megbeszélés’-re

19-20. A Rendezői Bizottság ülése, szervezési előkészületek tisztázása

20-21. ’Helikoni megbeszélés’, egyeztetés a középiskolák tanáraival

21-22. Végleges nevezések beérkezése

22-23. A hiányzó adatok számítógépre vitele, táblázat készítés

22-24. A végleges létszám megállapítása

22-25. Rendezőbizottsági összejövetel, újbóli egyeztetés a kategóriafelelősökkel

22-26. Mindegyik kategóriafelelős összeállítja napirendjét a jelentkezési lista alapján

26-27. Az irodalmi, képzőművészeti, valamint film-video kategóriák alkotásainak határidőre való beérkezése

27-28. Az irodalmi alkotások postázása a zsűrinek

28-29. A képzőművészeti és film-video alkotások továbbítása a zsűrinek

28-30. A nevezési díjak beérkezése

30-31. Prominens személyek és fellépő együttes meghívása

31-32. Rendezőbizottsági ülés, végleges program összeállítása

32-33. A végleges program szerkesztése és nyomdába kerülése

33-34. A végleges program postázása a résztvevő középiskoláknak

22-35. Szálláshelyek beosztása

35-36. Étkezési jegyek, taxi-bonok nyomtatása

22-37. Zászlók, kitűzők, tarisznyák és matricák nyomdai készíttetése

22-38. Technikai eszközök (magnó, mikrofon, erősítő, hangszórók, video, stb.)

38-39. Az óriás sátor beszerzése

39-40. Bélyegző készíttetése a Magyar Postával

40-41. Oklevelek, díjak, különdíjak tervezése

41-42. Sajtódoszié, sajtócsomag készítése, sajtótájékoztató előkészítése

32-43. Személyes egyeztetés a helyszínek vezetőivel

43-44. Az iskolai szünet engedélyeztetése a helyi résztvevő iskolák vezetőivel

32-45. A programfüzet szerkesztése, nyomdai kivitelezése és sokszorosítása

32-46. Végleges közlekedési menetrend és útvonalak összeállítása (busz, vonat)

46-47. Szerződéskötés a Zala-Volán busztársasággal

47-48. Szerződéskötés a pirotechnikai céggel - tűzijáték

48-49. Rendőrséggel való egyeztetés a forgalomkorlátozás ügyében

49-50. Végső megbeszélés a kategóriafelelősökkel, a belső munkatársakkal

50-51. Egyeztetés a vezetőséggel

51-52. Egyeztetés a fellépő vendégekkel, együttesekkel

52-53. Sajtótájékoztató

53-54. Virágdíszek megrendelése a koszorúzáshoz és a díjkiosztáshoz

50-55. Végleges táblázatok készítése a regisztrációhoz

50-56. Szóró-ajándékok végleges összeállítása, előkészítése

50-57. Oklevelek, díjak, különdíjak előkészítése

50-58. A felszerelési tárgyak és technikai eszközök végleges beállítása

52-59. Gálaműsor egyeztetése a fellépőkkel

50-60. Zsűritagok részére jegyzetanyag előkészítése

60-61. Ételek és italok elő,- és bekészítése a helyszínekre

61-62. Regisztráció

62-63. Megnyitó

62-64. Bemutatók

62-65. Művészgála, koncert, táncház, tűzijáték,

62-66. Versenyek, fellépések, versenyen kívüli programok

62-67. Egyeztetés a zsűrivel, a nyertesek véglegesítése

62-68. Oklevelek írása, nyertesek felkeresése, listák készítése a díjkiosztóra

62-69. Értékelések, komolyzenei gála, díjkiosztó gála

69-70. A rendezvény utáni teendők

70-71. Belső visszajelzések, egyeztetés

70-72. Elszámolás a fellépőkkel, a zsűritagokkal, a szerződött felekkel

70-73. A sajtóban megjelent cikkek, fotók begyűjtése és archiválása

70-74. Köszönőlevelek kiküldése

70-75. Pénzügyi elszámolás, záró mérleg készítése

70-76. Közhasznúsági jelentés összeállítása

 

5.2 A terv és a valóság

A szervezés legelső mozzanata 1999. augusztusában kezdődik a Goldmark Károly Művelődési Központ kistermében összehívott vezetőségi egyezetéssel, amelyen a Rendező Bizottság valamint az Alapítvány vezetői megegyeznek a következő évi Helikoni Ünnepség időpontjáról, helyszíneiről a többi városi rendezvény figyelembevételével. Beszélnek a rendelkezésre álló pénzekről és az elmúlt évek tapasztalatairól. Ekkor kerülnek megjelölésre felelősök, valamint a munkaterületek felosztásra.

Mivel a Balatonnál szeptembertől véget ér az idény, és a legtöbb szálláshely ősztől tavaszig bezár, így ebben a hónapban kerülnek a környékbeli szálláshelyek ( szállodák, üdülők, kempingek, faházak ) - kapacitás és az ár mértékétől függően - kiválasztásra és felkeresésre. Az elmúlt évek folyamán ezen a téren már kiépült egy jó kapcsolatrendszer, és a bevált szálláshelyek most is bekerülnek a válogatásba. ( 2. sz. melléklet )

1999. szeptember eleje: A középiskolák nevét és elérhetőségét, valamint az igazgatók nevét a győri Pedagógia Intézet bocsátja a Rendező Bizottság rendelkezésére. Ezután a meghívólevél és a szándéknyilatkozat felkerül a Művelődési Központ honlapjára (www.axelero.hu/goldmark ). Ezeket elektronikus levélben továbbítják mindazon középiskola részére, amely rendelkezik saját email-címmel. ( 3.sz. melléklet ) Azon iskolák számára, akik nem rendelkeznek internetes hozzáféréssel, a hagyományos postai úton juttatja el a szervezőség a meghívót. (A jelentkező iskolák kétharmada már fent van világhálón.) A nevezésekkel kapcsolatosan tudni kell, hogy a Rendezői Bizottság minden kategóriában csak egy nevezési lapot fogad el, kivéve a komolyzenei kategóriákat. E három kategória (ének-szóló, hangszerszóló, kamarazene) nevezései összevonhatók, s a küldők maguk dönthetik el, milyen kategóriában, milyen megosztásban neveznek. Például: két hangszerszóló és egy ének, ez esetben lemond a kamarazenei kategóriáról. Visszajelzési határidő: 1999. november 15.

1999. november vége: A beérkezett szándéknyilatkozatok alapján megkezdődik az adatok értékelése, összesítése és számítógépes feldolgozása.

A számítógépes feldolgozás a word-excel-táblázat használatát jelenti. Erre a részletes táblázatra felkerül minden középiskola pontos neve, címe, telefonszáma, e-mail címe, képviselőjének neve, az egyes kategóriákban szereplők létszáma, az összlétszám, a nemek szerinti megoszlás, a kísérő személyek nemek szerinti megoszlása, a sofőrlétszám, az igényelt étkezések száma mind három napra, valamint a közlekedés formája és néhány egyéb megjegyzés. Ez a táblázat az egyik legfontosabb információhordozó az egész rendezvényben. Ezt használják az egyeztetéseknél, a regisztrációnál, az információs irodában, és a végén az elszámoláshoz is ez ad támpontot.

1999. december: A következő hetek a további egyezetésekkel telnek.

Összeállítják elmúlt évek Helikonjainak sajtóanyagát, amelyek a pályázatokhoz és más bemutatkozókhoz szükségesek.

Ekkor derül ki a zsűritagok kiléte és felkérése. A tapasztalatok szerint, hosszú utánajárást és jó kapcsolatokat igényel, ha valamely kategóriába új zsűritagot választ ki a Bizottság. Minden esetben feltétel, hogy az illető személyiség ne a Dunántúlról származzon, megfelelő és neves szakember legyen, valamint saját maga is rendelkezzen egyfajta versenyszellemmel. A legtöbb zsűritag azonban már évek óta törzstagja a Helikoni Ünnepségeknek, mint pl. Bánffy György, Jeszenszky Endre, Baross Gábor, Halmos Zoltán, Benkő László.

Az előzetes létszám ismeretében a Bizottságnak módjában áll, hogy megkösse a szerződést az előzőleg kiválasztott szállásadókkal és az étkeztetőkkel.

A 2000. évi Helikoni Ünnepségen Balatonedericstől Balatonberényig 21 különböző kategóriájú szálláshely ad otthont 2 éjszakára közel 3500 diáknak és 200 kísérőnek.

Ez az időszak alkalmas a támogatók felkérésére. Az előző évek szponzorai, mint a megye kulturális intézményei, nagy cégei, szállodái, országos könyvkiadók elfogadják a felkérést, és szívesen járulnak hozzá a rendezvényhez különböző értékű felajánlásokkal, tárgyakkal, ajándékokkal, különdíjakkal. Természetesen a támogatók rendelkezhetnek arról, hogy díjazáskor mely helyezés kapja a díjat. Összesen 38 intézmény és vállalat támogatja valamilyen formában a rendezvényt. Említésre méltó mindezek közül a keszthelyi Danubius Hotel Helikon, amely ingyen vállalja - mind három napra - a teljes zsűri gárda elszállásolását és étkeztetését, fémjelezve ezzel városához és nevéhez való hűségét.

Az első meghívó levélre hivatkozva, még ebben a hónapban kiküldésre kerülnek a végleges nevezési lapok. A lapok és a nevezési díjak beküldési határideje ezúttal 2000. február 15.

2000. január: A karácsonyi szünet után újra összeül a Helikoni Rendező Bizottság, hogy tisztázza a következő lépéseket a szervezés terén. Január közepén lezajlik az ún. ’Helikoni megbeszélés’, amelyre minden középiskola helikoni felelőse hivatott. Ennek keretében ismertetik a programot és a felmerülő kérdésre a Rendező Bizottság, valamint a jelen lévő kategóriafelelősök válaszolnak.

2000. február vége: Ekkora véglegesen beérkeznek a jelentkezési lapok. ( 4-5.sz. melléklet ) Ezek feldolgozása még az eddigieknél is pontosabb odafigyelést és munkát jelent. Az időbeli ütközések elkerülése végett, a Helikoni Rendező Bizottság szigorúan veszi a lapok kitöltését. Amennyiben az a kért kritériumok bármelyikének nem felel meg, azt visszaküldi az adott iskolának.

A Rendező Bizottsági összejövetelen a kategóriafelelősök külön-külön dossziékba gyűjtve, megkapják a nevezési lapokat. Feladatuk, hogy ezeket, a rendelkezésre álló idő, valamint az esetleges más kategóriákban való fellépések függvényében beosszák, illetve a három nap menetrendjét saját kategóriájukra vonatkozóan összeállítsák. Ők kapcsolatban állnak a szervezőkkel, így a fellépésekkel kapcsolatosan minden felmerülő részletet és igényt folyamatosan egyeztetnek.

2000. március vége: A Rendező Bizottsághoz március 20-val beérkeznek a képzőművészeti, az irodalmi és a film-video kategória művei, amelyek nyomban továbbításra kerülnek a zsűri felé, mert a szakmai zsűri számára idő szükséges a döntéshez. A zsűrizés után a képzőművészeti alkotások, mint rajzok, festmények, plasztikák, szobrok a Helikoni Ünnepségek ideje alatt, a különböző helyszíneken kiállításra kerülnek.

Március 31-re beérkeznek a nevezési díjak. A nevezési díj 2000-ben a Rendező Bizottság határozata szerint 2000 Ft minden egyes diáknak, amely összeg hozzájárul a diákok teljes, három napi itt tartózkodásához. Kísérőknek nem kell nevezési díjat fizetni. Ezek többnyire átutalással kerülnek kiegyenlítésre.

A fellépő vendégekkel és az együttessel megtörténik az időpontok véglegesítése az ügyvivő részéről. ( 6.sz. melléklet )

2000. április: A Rendező Bizottság utolsó ülése és egyeztetése. A teljes és végleges program mindenki beleegyezésével összeállításra kerül. Ekkor már felgyorsulnak az események. A megszerkesztett program nyomdába kerül. Néhány nap leforgása alatt a programfüzet egy információs levél, valamint a helyi ingyenes és önköltséges buszok és vonatok menetrendjének kíséretében minden résztvevő középiskola részére kipostázzák. ( 7. sz. melléklet )

A szálláshelyeket és az étkezéseket igény és lehetőség szerint osztja be a szervező, amelyeket rögtön vissza is igazoltat. Mindezek ismertében a Helikoni irodában megkezdődik az étkezési jegyek és a taxi-bonok sokszorosítása. Ami annyit jelent, hogy mind három napra külön-külön készül minden diáknak és minden zsűritagnak ’EBÉD’,- és ’VACSORA’- jegy. Ezeket a keveredések elkerülése végett más-más színű papírra nyomják. Az ún. ’TAXI-bon’ fizetőeszközként szolgál, amelyet csak a zsűri tagjai kapnak. Így a városi Centrumtaxi-val kötött megállapodás reményében a Helikoni Bizottság a gyors közlekedést biztosítja számukra. ( 8. sz. melléklet )

Az ajándékcsomagokhoz a zászlók, a kitűzők, a tarisznyák és a matricák április első napjaiban kerülnek megrendelésre a vindornyaszőlősi Logiprint Kft-nél. Ezekre a már hagyományos Helikon-i logó kerül. Az igényekhez mérten az összes technikai felszerelést összeszedik és kipróbálják a technikusok. Az óriás sátrat a bérleti szerződés értelmében Zalaegerszegről Keszthelyre szállítják.

Ideje összeállítani a támogatóktól beérkezett díjakat és különdíjakat.

A hagyomány szerint, minden Helikoni Ünnepségre Molnár Jenő szobrászművész által külön 60 db bronz plakett készül, amelyek mindegyike egyedi, így erkölcsileg de numizmatikailag is nagy értéket képvisel. A plakettek a prominens személyek valamint a fődíjasok között kerülnek majd kiosztásra.

A Helikoni arany, ezüst, bronz oklevelek a nyomdában készülnek. ( 9. sz. melléklet )

Erre a kiemelt évfordulóra a Rendező Bizottság ötletére az ügyvivő helikoni bélyegzőt készíttet a Magyar Postával, amelyen a már híres helikoni logó szerepel. ( 1. sz. melléklet )

Marketing szempontból is nagy jelentősége van a rendezvény előtt egy-két héttel történő sajtótájékoztatónak, amelyre a teljes országos és helyi média hivatott. Erre az alkalomra jól fel kell készülni. A sajtómappák és az ajándékok összeállítása időt vesz igénybe. A sajtóreggelire- és fogadásra egyeztetni kell a helyiséget, a cateringet és a személyzetet.

A bemutatók városon belül összesen hét helyszínen zajlanak. A kísérő programok és bemutatók a nagy lelkesedés és igény miatt nem csak Keszthelyen, de a környező települések művelődésházaiban és színpadjain kerülnek majd előadásra. Az egyes helyszínek vezetőivel általában személyesen történik az egyeztetés. Az előadások a technikai igények és a férőhelyek tükrében kerülnek beosztásra. A kategória-helyszínek mind Keszthelyen vannak. Vers – Helikon Kastélymúzeum, Színjátszás – Színházi Klubterem és a Helyőrségi Klub, Zenei kategóriák – Festetics György Zeneiskola, Kórus – Balatoni Múzeum, Folklór – Műszaki SZKI tornaterme, Könnyűzene és ének, mozgásművészet és egyéb – Csokonai ÁMK. A képzőművészeti és irodalmi alkotásoknak, valamint a film-video kategóriáknak nincsen helyszíne, mivel ezeket előre zsűrizik.

A részletes egyeztetések után a végleges program összeáll és nyomdába kerül.

A közlekedés könnyítése érdekében a Rendező Bizottság szerződést köt a Zala-Volánnal. Ez annyit jelent, hogy a diákok számára külön buszjáratok indulnak a szálláshelyektől a programhelyszínekig. Ezzel kapcsolatosan kidolgozásra kerül egy menetrend, amelyet a regisztrációnál minden diák megkap.

A Bizottság titkára felkeresi a helyi iskolák igazgatóit, hogy az Ünnepség idejére az iskolai szünet időpontját egyeztessék.

Az első este tervezett tűzijáték ügyében az ügyvivő egyeztet, valamint szerződést köt a pirotechnikai céggel.

A közlekedés és a fokozott biztonság ügyében egyezetések folynak a Rendőrséggel: mikor és hol kérnek forgalomkorlátozást, merre szükséges a fokozottabb járőrözés.

Az Ünnepség előtt néhány nappal megtörténik a legutolsó megbeszélés a kategóriafelelősökkel, amelyen véglegesítik az időközben történt kisebb változásokat. Az ügyvivő beosztja a belső munkatársakat: ki, mit, hol és mikor végez. Valamint személyesen egyezteti az időpontokat a vezetőkkel, telefonon pedig a fellépő és prominens vendégekkel, mint például Festetics György, Balázsovits Lajos, Huszti Bernadett, Oszter Sándor, Szakály Péter, Eördögh Csilla, Merényi Judit, Danis Lívia, Takács Klára, Kováts Péter.

A - majdnem egy napos - sajtóreggelivel egybe kötött sajtótájékoztatóra két héttel az ünnepség előtt - a már megszokott helyszínen - a Hotel Helikonban kerül sor. A hagyomány szerint az ünnepség és annak programjának részletes tájékoztatóján kívül, sajtóajándékként minden újságíró megkapja a közkedvelt helikoni tarisznyát. Amely helikonos ’apróságokat’ tartalmazza (Helikon-füzet, képeslap, kitűző). E sajtótájékoztató külön rendezvénynek számít a Helikoni Ünnepség szervezésének folyamatában. Általában 20-30 hazai sajtóriporter és újságíró jelenik meg.

A koszorúzáshoz szükséges óriás koszorú, ill. a díjkiosztó gálához szükséges virágdíszek,- és csokrok megrendelésre kerülnek. Az óriáskoszorúra felköttetik a résztvevő iskolák által elküldött szalagokat.

A helikoni irodában a fogadás megkönnyítésére, elkészülnek a többször ellenőrzött és véglegesített táblázatok. ( 10. – 10.5. sz. melléklet ) Összeállításra és előkészítésre kerülnek helikonos tarisznyák. Csak úgy, mint a támogatóktól befolyt anyagi és tárgyi díjak, különdíjak. Az oklevelek beérkeznek a nyomdából.

A szükséges kellékek, felszerelési tárgyak ( mozgatható színpadok, szekrények, polcok, asztalok, székek ) véglegesen a rendeltetett helyszínekre kerülnek. A technikai berendezéseket, eszközöket a hangtechnikus kipróbálja, majd a helyszínekre szállítja. Az óriás sátor a Műszaki Szakközépiskola udvarán felállításra kerül. Megkezdődik a programok kiplakátolása az egész város területén.

Az ügyvivő telefonon utoljára egyeztet a fellépő sztár együttes, a Republik menedzserével.

A szervezők a zsűritagok számára összeállítják, és a helyszíneken bekészítik a helikonos jegyzetfüzeteket. A hosszú és részletes előkészületek után mindenki és minden kész az izgalmas rendezvényre.

Az Ünnepség első napján a Vendéglátó Szakközépiskola Juventusz éttermében előzőleg megrendelt ételeket (szendvicsek, hidegtálak) és italokat a kategória helyszínekre szállítják.

A Közgazdasági Szakközépiskola aulájában megkezdődik a résztvevők fogadása, a regisztráció. Itt befizetésre kerülhetnek a még esetlegesen elmaradt nevezési díjak. Minden résztvevőt eligazítanak és elszállásolnak, kiosztják az étkezési jegyeket. A távolabbi szálláshelyekhez a helyi diákok kísérik el a résztvevőket. Minden résztvevő megkapja a már említett helikonos tarisznyát. ( 11.sz. melléklet )

A Helikon Kastély parkjában majd a Helikon parkban Festetics György herceg szereplésével lezajlik az ünnepélyes koszorúzás és megnyitó, valamint a helikoni láng meggyújtása.

Ebéd a különböző helyszíneken.

A délután folyamán a kategóriahelyszíneken elkezdődnek a várva várt bemutatók, a seregszemle. Az itt-ott elfogyott, meghibásodott vagy hiányzó kellékeket, ételeket, italokat folyamatosan pótolják. Napközben a szervezők-rendezők többször váltják egymást a helyszíneken. Az este a különleges művészgálával kezdődik, majd a Republik együttes koncertjével és fergeteges görög táncházzal folytatódik. ( 12. sz. melléklet ) Az első nap felejthetetlen tűzijátékkal zárul. A távolabbi szálláshelyekhez a helikoni buszjáratok szállítják a diákokat.

A második nap kora reggelétől kora estéig a helyszíneken folytatódnak a versenyprogramok. Este a helikonos karnagyok - Mohayné Katanics Mária, Ivasivka Mátyás - közreműködésével fellép a helikoni összkar, amely minden alkalommal felemelő esemény, mert az ünnepségen megjelent összes kórus együtt énekel.

A program a résztvevők versenyen kívüli bemutatóival folytatódik, több különböző helyszínen. Ezek előkészítése és egyeztetése fontos feladata a szervezőknek. Nem lehet sehol időbeni ütközés, valamint minden helyszínnek rendelkeznie kell a megfelelő helyigénnyel és technikai felszereltséggel.( 13.-13.1 sz. melléklet ) diákoknak ezek a fellépések sokat jelentenek. A versenyen egy teljes műből, pl. musicalből, csak egy rövid részletet tudnak előadni. Míg az esti szabadidőben lehetőségük nyílik arra, hogy kedvenc programjukat előadhassák nagy publikum előtt.

A helikoni irodában megkezdődik az éjszakába nyúló munka: a nyertesek összesítése, az oklevelek kitöltése, a különdíjak szortírozása. A nyerteseket még az este folyamán felkeresik személyesen is a szálláshelyeken, hogy tudassák velük a másnapi díjkiosztó gálán való szereplést.

A harmadik nap a különböző helyszíneken a résztvevők értékelésével folytatódik. A zsűritagok általában részletesen kifejtik gondolataikat az elmúlt napokban látott- hallott produkciókról. Sokszor maga az értékelés is felér egy művészi előadással, szakmai eszmefuttatással. Már csak ezért is megéri részt venni az értékeléseken, sokat lehet belőlük tanulni. ( 14. – 14.4 sz. melléklet )

Délelőtt a Helikon Kastélymúzeum tükörtermében kerül megrendezésre a komolyzenei gála vagy koncert, amelyet a legügyesebb és legsikeresebb diákok adnak elő. Majd ebéd után nagy izgalommal várja már mindenki a Csokonai ÁMK-ban megrendezésre kerülő díjkiosztó a gálát, amelyre a Helikoni Ünnepség összes résztvevője hivatott, mert itt kerül minden nyertes kihirdetésre. A zsűri minden kategóriában választ arany, ezüst és bronz okleveleseket. Ezekből többet is ki szoktak osztani egy kategórián belül. Az arany-oklevelesekből kerül majd ki a fődíjas, amelyből kategóriánként azonban csak egyetlen egyet választanak ki.

Minden fődíjas megkapja a helikoni bronz plakettet és az oklevelet, valamint a fődíjat. Ez általában a támogatók által felajánlott díj. Lehet nagyobb pénzösszeg ( pl. 50 ezer Ft a nyertes kórusnak), vagy ingyenes táborozás, de lehet egy demo kazetta ingyenes felvétetele, lehet szakmai kurzusokon való részvétel. Tehát mindenképpen egy különleges és egyszeri díj.

A díjkiosztó gálán a nyertesek természetesen újból bemutathatják produkciójukat, szerepelhetnek még egyszer a teljes helikoni publikum előtt. Ezek a pillanatok óriási tapsvihar és emocionális kitörések közepette zajlanak.

A délután végül az iskolák búcsúztatójával záródik.

2000. május: A nagy esemény után a rendezőknek, szervezőknek még nem ér véget a munka. Egyeztetni kell a kategóriafelelősökkel, a fellépő prominensekkel, vendégekkel, együttesekkel, de persze a szállásadókkal és étkeztetőkkel, valamint a Zalavolánnal és a taxisokkal is. Ezután kerülnek kifizetésre az esedékes számlák. A gazdasági részleg részletes elszámolást, statisztikát és kimutatást készít a rendezvényről. Ez egyben egyfajta eszmecsere a tapasztalatokról, az ünnepség milyenségéről, a történtekről.

A rendezőség a médiában ( Keszthelyi Városi Televízió, Duna TV, MTV2, különböző helyi és országos napilapok ) megjelent cikkeket, híradásokat, fotókat, filmeket összegyűjti és archiválja. ( 16. – 19. sz. melléklet ) A Rendező Bizottság által megfogalmazott köszönőlevelek postázása a rendezvény megvalósításában résztvevő iskolák, prominens személyek, vendégek, támogató cégek, szállásadók, étkeztetők részére.

A gazdasági részleg az elszámolás után elkészíti a részletes záró mérleget és a rendezvény közhasznúsági jelentését. ( 15. sz. melléklet )

6. A Helikon jövője

Mind az Alapítvány, mind a Helikoni Bizottság szeretné a jövőben is továbbvinni a Helikoni Ünnepségek hagyományát. A szervezők szerint, a rendezvény 2000-es ill. 2002-es (3.500 - 3.800 fő) létszámával elérte a maximális kapacitást minden téren. Azonban a rendezvény lebonyolításának minőségén folyton emelni szeretnének. Így például, Keszthely város 2002. júniusában nyíló, új színház,- és konfereciaközpontjában végre megfelelő helyszínre kerül a színjátszás kategória. A Helikoni Bizottság reméli, hogy még sok tehetséges és magabiztos fiatalt tud a továbbiakban is hozzásegíteni egy nemes és szép jövőhöz.

Az idei, 2002-es Helikoni Ünnepségeket már egészen más szemszögből fogom látni. Egyrészt mert, körülbelül tudom, hogy a felkészülés minden oldalról mekkora odafigyelést kíván. Másrészt, ezen meghívottként minden kategória, de főleg a kórusok helyszínén segédkezhetek.

Összegzés

Mindenek előtt szeretném megjegyezni, hogy mind a helikoni felelősök, mind a szervezők, mind a Rendező Bizottsági tagok teljesen magukénak érzik a Helikoni Ünnepségeket, csakis szívből és szeretetből, a tehetséges fiatalok támogatásáért vesznek részt a lebonyolításban, mert pénzt mindezért nem kapnak De talán ez a munka pénzben nem is lenne megfizethető.

Amint észrevettem, minden résztvevő szervező nagy lelkesedéssel és odaadással, önzetlenséggel és rutinosan teszi és végzi helikonos feladatát. A művészek, előadók komolyan veszik a felkéréseket, az értékelést. És persze nem utolsó sorban a diákok is, akik teljes bedobással nyújtanak maximális teljesítményt. Mindezen összetevő hatására egy kikristályosodott, sikeres és nagyszerű rendezvényről beszélhetünk. Azt hiszem, ha Festetics György gróf élne, biztos boldogság töltené el, hogy ma ismét él és virul a nemes helikoni gondolat, és forró tűzzel lobog a helikoni láng. A Helikoni Bizottság szívügye, hogy a rendezvény személyre szabott és emberi legyen. Fontos és lényeges, hogy a Helikoni Ünnepség résztvevője a rendezvény végén olyan valamit kapjon, ami őt életében és cselekedeteiben motiválja.

Mind az előkészítésnél, mind a lebonyolításnál a minőségen van a hangsúly. A részletek pontos és részletes kidolgozására nagy hangsúlyt fektet a Helikoni Bizottság. A szervezői szakgárda az évek folyamán bizony nagy rutinra tett szert, ebből fakadóan a rendezvény minősége pozitív irányba változott. Az eleinte nehéznek tűnő kérdésekre, a felmerülő problémákra megtalálták a válaszokat, a negatív eseményekből levonták a következtetést és változtattak rajta.

A bemutatók, a programok a helyi lakosság és minden érdeklődő részére minden időben és helyszínen ingyenesek, ezzel is emelve a nézők számát a rendezvényen.

A szervezők a Helikoni Ünnepségekben egyfajta turisztikai potenciált is látnak, mert, aki egyszer itt volt és jól érzete magát, az talán később, évek múlva családjával is szívesen ellátogat ide, felkeresi a régi helikoni helyszíneket.

A dolgozatra való felkészülésem során azonban azt tapasztaltam, hogy a rendezvény menete, a felkészülés, az egyes ülések, a megbeszélések, az egyeztetések nincsenek dokumentálva, nem készül róluk jegyzőkönyv. Lehet, hogy ezt is a nagy gyakorlatra, rutinra, tapasztalatra fogható, ill. ezeknek köszönhető, azonban én ezt hiányolom.

A rendezvény fontosságát és nagyságát - lévén ez egy egész Dunántúlt megmozgató ünnepség - tekintetbe véve, azonban azt mondhatom, hogy mind rendezvényszervezői, mind kulturális téren, a Helikoni Ünnepségek méltán lehet Magyarország egyik legfontosabb és legsikeresebb ifjúsági rendezvénye.



[1] Dr. Faragó Hilda: Idegenforgalmi rendezvények és kongresszusok szervezése. Budapest, 2000, Képzőművészeti Kiadó, 7. o.

[2] Gerzanics Magdolna – Kovács Istvánné: Ünnepeink. Bp; 1999, Petit Real Kiadó.5.o.

[3] u.o.6.o.

[4] Szabolcs András: Az ifjúság Helikoni Ünnepségei Keszthelyen. Nagykanizsa, 1998,Czupi Kiadó. 40.o.

[5] u.o.40.o.

[6] Magyar Nagylexikon. Bp; 1999, Magyar Nagylexikon Kiadó

[7] Szabolcs András: Az ifjúság Helikoni Ünnepségei Keszthelyen. Nagykanizsa, 1998, Czupi Kiadó. 41.o.

[8] Szabolcs András: Az ifjúság Helikoni Ünnepségei Keszthelyen. Nagykanizsa, 1998, Czupi Kiadó. 55.o.

[9] Süle Sándor: A keszthelyi Georgikon. 1797-1848. Bp; 1967, Akadémiai Kiadó. 206 – 207.o.

[10] Süle Sándor: A keszthelyi Georgikon. 1797 –1848. Bp; 1967, Akadémiai Kiadó. 207.o.

[11] u.o. 217. o.

[12] Cséby Géza: Három Helikon = Helikon Keszthely, 1996, Helikoni Rendező Bizottság. 15.o.

[13] Cséby Géza: Három Helikon = Helikon Keszthely, 2000, Helikoni Rendező Bizottság. 12.o.

[14] Tar Ferenc: Helikon 1921-ben. = Helikon Keszthely, 1992, Helikoni Rendező Bizottság. 35.o.

[15] Cséby Géza: Három Helikon = Helikon Keszthely, 2000. Helikoni Rendező Bizottság, 12.o.

[16] Tar Ferenc: Helikon 1921-ben = Helikon Keszthely, 1992. Helikoni Rendező Bizottság, 46.o.

[17] Szabolcs András: Az ifjúság Helikoni Ünnepségei Keszthelyen. Nagykanizsa, 1998, Czupi Kiadó. 49-50.o.

[18] Szabolcs András: Az ifjúság Helikoni Ünnepségei Keszthelyen. Nagykanizsa, 1998, Czupi Kiadó. 49-51.o.

[19] Cséby Géza: Három Helikon = Helikon Keszthely, 1996. Helikoni Rendező Bizottság, 17.o.

[20] Szabolcs András: Az ifjúság Helikoni Ünnepségei Keszthelyen. Nagykanizsa, 1998, Czupi Kiadó. 54.o.

[21] Szabolcs András: Az ifjúság Helikoni Ünnepségei Keszthelyen. Nagykanizsa, 1998, Czupi Kiadó. 58.o.

[22] Szabolcs András: Az ifjúság Helikoni Ünnepségei Keszthelyen. Nagykanizsa, 1998, Czupi Kiadó. 59.o.

[23] u.o. 61-62. o.

[24] Dr.Horváth József: Helikoni Örökségünk = A Vajda János Gimnázium Évkönyve 1991/1992. Castellum Kiadó, 1992. 45-46.o.

[25] Szabolcs András: Az ifjúság Helikoni Ünnepségei Keszthelyen. Nagykanizsa, 1998, Czupi Kiadó. 103.o.

[26] Szabolcs András: Az ifjúság Helikoni Ünnepségei Keszthelyen. Nagykanizsa, 1998, Czupi Kiadó. 106.o.

[27] Forrás: Újkori Középiskolás Helikoni Ünnepségek Alapítvány Alapító Okirata

[28] U.o.

[29] Forrás: Újkori Középiskolás Helikoni Ünnepségek 2000. évi Közhasznúsági Jelentése

[30] Dr. Faragó Hilda: Idegenforgalmi rendezvényekés kongresszusok szervezése. Bp; 1998, Képzőművészeti Kiadó és Nyomda Kft. 9.o.

[31] Dr. Faragó Hilda: Idegenforgalmi rendezvények és kongresszusok szervezése. Bp; 1998, Képzőművészeti Kiadó és Nyomda Kft. 45.o.

[32] Dr. Faragó Hilda: Idegenforgalmi rendezvények és kongresszusok szervezése. Bp; 1998, Képzőművészeti Kiadó és Nyomda Kft. 85.old.

Módosítás: 2009. október 23. péntek, 20:42

Kapcsolódó elemek (címke szerint)

A rovat további cikkei: A Szolnoki Híd negyven éves »
Itt jár Múlt