Herczegh Ferenc Szendrey Júliájának műsorra tűzésével igen nagy, sokszorosan nagy fába vágták fejszéjüket. Előre bocsátom, nem kevés sikerrel.
Csupa baljós előítélettel ültem a budaörsi Játékszín nézőterére. Kisváros, drámatagozat, háromfelvonásos történelmi színmű, Herczegh Ferenc, letűnt kor barokkos ízlésű drámaíró-fejedelme, Szendrey Júlia, a magyar irodalmi emlékezet botrány-hőnője. …brrr! Készültem, így azt is tudtam, hogy a darabról és korabeli Nemzeti Színház-i előadásáról Schöpflin Aladárnak, a korszak rangos színikritikusának egy jó szava sem volt, sőt…
Az előadás első 20 perce balsejtelmeimet igazolta. Hiába az igényes színpadkép, a gondos (feltehetően kölcsönzött) jelmezek, kellékek: az elnyújtott expozíció, deklamálás, elvétett karakter…a maradék kedvem is elszállt. Ám…magam sem vettem észre, mitől és hogyan, de fokozatosan érdekelni kezdett a nemzet özvegyének szerepét vállalni nem tudó és nem akaró költő-özveggyé avanzsált vidéki kislány, a 22 évesen, egy gyerekkel magára maradt „magyar George Sand” hányattatása, főleg karaktere.
Bajor Gizi hajdani szerepében Horváth Emma volt a színen. Egy diáklány. Nem, kicsit sem barokkos jelenség. Rebbenékeny, törékeny, csupaideg „kiscsaj”. Képtelen viselni a költő utókora által rárótt és az álszent biedermeier erkölcs által megkövetelt szerepet. Színészként, ha akarna sem tudna deklamálni, pátoszos lenni. Nem olyan alkat. Játéka élmény, diákszínjátszótól nem elvárható érett teljesítmény: színészi alakítás. Alakításának köszönhető az is, hogy partnereit is magával ragadja. Képes elhitetni kisfiús diáktársairól, hogy férfiak, sőt, rangos tudósok, társnőiről, hogy XIX. szd-i asszonyságok, stb.
A másik kellemes meglepetés a szerző. Súlyos történelem-hamisítás kérhető számon rajta, operettes megoldások is. Ám – és ezt nem tudtam – rengeteget tanult Molnár Ferenctől, s Nemzeti Színház-i szerző volta ellenére a Vígszínháztól. Jelenetezési technikája kitűnő, karakterei élnek, dialógusai szellemesek. A francia színjátékok eleganciájával mozgatja a cselekményt. Működik.
A darab egészében játszható, az előadás élvezhető. Elismerés érte - Horváth Emmán kívül – Veszprémi Andrásnak, a gondos munkát végző, a jó ízlésre mindvégig gondot fordító rendezőnek és az előadás külső elemeit (díszlet, jelmez, koreográfia) biztosító, igényes tanártársainak!
Nagy András László
