Háy János:
A SENÁK
Mara Amatőr Színház (Topolya, Szerbia)
Rendezte: Kálló Béla és Hajvert Ákos
„Bárki, akitől megkérdeztem, hogy mire asszociál a Mara hallatán, csupa szívmelengető, kedves gondolatot sorolt fel. Olyanokat, mint „nagyon szeretem”, „együtt”, „kikapcsolódás”, „a mi társulatunk”.
És végezetül egy saját gondolat: lehet, hogy ezeknek az embereknek nem ez a munka adja a szájukba a kenyeret, de ez adja az erőt minden új nap elkezdéséhez.”
Arany János:
A BAJUSZ
És?! Színház (Örsfalu, Szlovákia)
Rendezte: Szabó Csilla
Petőfi Sándor után Arany Jánoshoz nyúlt az idei fődíjas őrsújfalui ÉS?! Színház társulata. A két éve bemutatott A helység kalapácsa után egy újabb utcaszínházi produkció, amely bárhol, bármikor, bármilyen körülmények között játszható. Az ÉS?! színjátszóinak gyermekei nagyon szerettek volna már bekerülni valamelyik előadásba.
Tóth Ede - Örkény István - Zöld Macska:
A FALU ROSSZA
Zöld Macska Társulat (Szigetszentmiklós)
Feledi Gáspár, bíró - Havalda Endre
Lajos, Feledi fia - Weiner Zoltán
Boriska, Feledi legnagyobb lánya -Schwarz Lilla
Mariska, Feledi középső lánya - Bartos Ági
Juliska, Feledi legkisebb lánya - Varga Virág Anna
Bátki Tercsi, árva, Feledi gyámleánya - Zeke Angéla
Göndör Sándor, szolgalegény - Havalda Bence
Finum Rózsi, menyecske - Sárkány Dóra
Gonosz Pista, bakter - Kovács Ádám (Gimli) Jóska, Feledi béreslegénye - Bredán Máté
Csapóné, Sulyokné, Tarisznyásné, módos asszonyok
- Schwarz Lilla, Bartos Ági, Varga Virág Anna
Megyei csendbiztos - Weiner Zoltán
Rendező - Varga Simon Kristóf
Rendezte: Letenyei Krisztina
Egy népszínművet mutatunk be, amely műfaj, hogy finoman fogalmazzak, már kiment a divatból. Ez azonban egy különleges darab, amely másfél évszázada elnyerte a nemzeti színház 100 arannyal járó pályadíját, és másfél ezerszer mutatták be Magyarország kis-és nagy színpadain – hát ezért döntöttünk úgy, hogy mi most egy új felfogásban ugyan, de az eredeti értékeit kidomborítva újra elővesszük.
Sokszor ért minket az a vád, hogy az előadásunk túl hosszú. Most is 15 óra 47 percig tartott az eredeti változat - egyébként ezt vagy ennek bármelyik részét bármikor szívesen bemutatjuk az érdeklődőknek -, ezt sikerült a felénk támasztott elvárásoknak megfelelően 2 és fél percbe sűríteni. Bátran állíthatom azonban, hogy a dolog lényegét nem veszítettük el.
”- Ezekkel a mondatokkal indul a Zöld Macska Színpad előadása, hogy aztán mégse egy népszínműbe, hanem a diákszínház-csinálás kulisszái mögé engedje a nézőt, az örkényi- és diákhumor sajátos elegyével. Az egy órás „örömjáték” az ODT-n a közönség első helyezését és a zsűri egyik fődíját nyerte, gyertek el és nézzétek meg!
BÁBEL
MoTus Mozgásszínházi Társulat (Budapest)
Koreográfus: Holman Brigitta és Kun Péter
A MoTus Mozgásszínház 2007-ben jött létre azzal a céllal, hogy népszerűsítse a mozgásszínház műfaját, és minél szélesebb réteggel megismertesse az ebben rejlő művészeti értéket. Az Egyesület célja olyan mozgásszínházi műhely létrehozása, amely lehetővé teszi magas szakmai színvonalú mozgásszínházi előadások létrehozását, bemutatását, versenyeztetését. A produkciók létrehozása egyben lehetővé teszi, hogy a társulatban részt vevő színészek és táncosok új, a szakmai pályafutásuk során nem ismert mozgásszínházi és táncos technikákkal, stílusokkal ismerkedjenek meg, beépítve azokat szakmai gyakorlatukba.
A társulat tagjai olyan színházi emberek vagy táncosok, akik hosszabb ideje foglalkoznak táncművészettel, színpadi mozgással vagy előadóművészettel. Így lehetőség nyílik minden esetben arra, hogy a szakmai alapok életre keltésével az adott koreográfiákon belül mozgásszínházi helyzeteket teremtsenek meg, és az elmélyült és koncentrált munkából egy valódi, a profi színpadokon is helytálló előadás születhessen meg. Ennek érdekében a társulat táncosai hetente négy alkalommal találkoznak a különböző táncpróbákon, hogy végül a koreográfusok által megalkotott előadást testük minden porcikájával hitelesen tudják közvetíteni.
A mozgásszínház koreográfusai évtizedekre visszatekintő táncosok, mozgásszínházi alkotók, akiknek a neve hivatásos körökben még nem annyira ismerős, de szervesen kapcsolódnak kortárs művészeti törekvésekhez.
A próbák helyszínének jelenleg a Vörösmarty Mihály Gimnázium ad otthont, mivel ennek a méltán híres intézménynek a drámatagozatából nőtte ki magát ez a mozgásszínházi társulat. A színházi körülmények (megfelelő balettszőnyeg, világítás és térkialakítás) megfelelnek a társulat jelenlegi működésének, de a jövőben a megfelelő támogatások bevonásával ezeken a körülményeken is szeretnénk változtatni. Ezenkívül fontosnak tartjuk, hogy táncosaink megfelelő jelmezben vehessenek részt az egyes előadásokon, aminek érdekében javítani szeretnénk meglévő jelmez- és kelléktárunkon is.
A Bábel című előadás nem bibliai témát dolgoz fel, sokkal inkább arra próbálja felhívni a figyelmet, hogy noha különböző nyelven beszélünk (a darab esetében ez a néptánc, a swing és a balett) és különböző szokásaink vannak, mégiscsak mindannyian emberek vagyunk tele félelemmel, szorongással és erkölcsi dilemmákkal.
MOSTOHÁK
Apró Színház (Budapest)
Apa - Harsay Gábor
Madár - Horváth Kristóf
Mostoha anya - Csík Andrea
Mostoha lány - Bisztricsány Linda
Popelka - Tarján Veronika
Díszlet: Mészáros Gábor
Rendezte: a társulat
Az Apró Színház gyerekelőadások létrehozásával foglalkozik. Hiszünk a színház nevelő erejében, és a színházon keresztül való kommunikációban. Koncepciónk, hogy a színészek a gyermekközönséggel egyenlő partnerként kommunikáljanak Kulturális koncepciónk, egy olyan generáció színházi nevelése, akik partnerként tekintik egymást. Célunk, hogy mindenhova eljusson a színház és a mai gyerekek, fiatalok a színházat találkozási helyként tekintsék, és a színház közösségi élményként funkcionáljon. A történet alap sztoriját a Grimm testvérek Hamupipőke című előadása adta.
A mese egy Popelka nevű lányról szól, akinek igen gazdag képzeletvilága van. Ennek főszereplője egy madár, aki mindenben segíti az árván maradt leányt: ugyanis Popelka édesanyja meghalt. A lányka bűvész édesapjával él, aki a bűvész tudományával igyekszik színesebbé tenni a lánya és saját maga egyhangú életét. Egy napon a papa új feleséget hoz a házhoz, akinek van egy hasonló korú lánya. A mostohaanyuka lányát gyötri, szeretné, ha mindenben győzedelmeskedne Popelka felett. A lány viszont gyermeki kíváncsisággal fordul Popelka felé, igaz barátok lehetnének, ha ezt az anyja meg nem akadályozná.
A mostoha anya mindent megtesz, hogy kitúrja a megszerzett házból az apát és kislányát. Az új anyuka ugyanis varázserővel rendelkezik. Mindkét lány célja megtalálni, az igazi párt a herceget és boldogan élni, amíg meg nem halnak.
Válások, szakítások, új család, csonka család, féltestvérek, pótanyuka, pótapuka. Fontos, hogy beszéljünk ezekről a problémákról, feldolgozzuk és kijátsszuk azokat, mert így lehet remény még arra, hogy a mai gyermekek nem fogják követni a rossz felnőtt példát, hanem hisznek majd az igazi herceg, hercegnő megtalálásában, és egy életen át tartó szép család megteremtésében.
Az előadás formanyelve a tánc, a mozgás és a zene és a ritmusos szövegmondás. (gyermek dalok és mondókák magyar és litván nyelven) Popelka és a mostohalány közti konfliktust, az is erősíti, hogy más az anyanyelvük.A díszlet és a jelmez egyszerű, látványos és kifejező.
Számtalan dolog jelenik meg a színpadon egy tárgy segítségével, használatával. Kiemelten fontos szerepet játszanak a színek és szimbolikájuk. A szereplőket a természetes emberi mozgást akadályozó vagy magváltoztató technikai megoldásokkal karakterizáljuk. Az előadás olyan képi és hangi elemeket tartalmaz, amelyek egyaránt érthetők és élvezhetők a gyermek és a felnőtt közönség számára is.
Tabarin:
VESZEDELMES LEVELEK
Kalamajka Színjátszókör (Bázakerettye)
Kikiáltók - Papp Zita és Varga Károly
Tabarin - Gyimesi Lajos
Rodomont kapitány - Mihály Lajos
Pipándi - Horváth Csaba
Lukács - Garai Ferenc
Izabella - Horváthné Baksa Mária
Zenészek, énekesek - Miszori László, Czigóth Szabolcs, Szatmáry László, Bogdán Ferencné, Kovácsné Ribarics Éva, Varga Márta
Foglalkoztató: Varga Márta
Zenei vezető: Szatmáry László
Rendezte: Lázár Péter
A bázakerettyei Pszichiátriai Betegek Otthona és Rehabilitációs Intézetében 15 esztendeje működik színjátszó csoport a művészeti foglalkoztatás keretében. A tevékenységet a közös játék öröme és a színdarabok által kínált helyzetek feltárásának, körüljárásának izgalma határozza meg. Egy-egy produkció színpadra állítását mindig hosszabb alapozás előzi meg. A darabok nem fesztiválokra készülnek, hanem „igazi” közönség számára. Ennek megfelelően hosszabb-rövidebb előadássorozatokat élnek meg, s két-három évig maradnak műsoron. A nagyobb vállalások között öt alkalommal szerepelt vásári komédia, amelyhez – egy mesejáték és egy passió töredék után – ismét visszatértünk és az amatőr színjátszók körében oly kedvelt és minden képességet próbára tévő Tabarin komédiák közül választottunk egyet. A „Veszedelmes levelek” a francia színjátszás egyik legsziporkázóbb remekműve. A produkciókban igyekszünk a színház összművészeti jellegét kihasználva többféle foglalkoztatási tevékenységet összekapcsolni. Jelen előadásban a zenei- és a drámafoglalkozásokét.
ÁLOMEVŐK
Soltis Lajos Színház (Celldömölk)
Szereplők:
Ecsedi Csenge
Horváth Viktória
Marton Mercédesz
Nagy Zsuzsi
Pilnay Sára
Ziembicki Dóra
B. Péter Pál
Bruckner Roland
Károly Bálint
Kazári András
Marton Márió
Nagy Péter
Pesti Arnold
Fény- és hangtechnikus: Kovács László
Rendezte: Deák Varga Rita
A Soltis Lajos Színház harmadéves stúdiósai - kiegészülve a társulat több tagjával, Deák Varga Rita vezetésével mozgásszínházi tréningsorozatot folytattak mintegy 10 hónapon keresztül. Ebből a közös munkából kristályosodott ki a mintegy 60 perces Álomevők című produkció. A szavak nélkül megelevenedő történet főszereplője egy kislány, aki bepillantást nyer lehetséges jövőbeli életeibe. A fantáziavilág figurái hús-vér emberek, akik szeretnek, gyűlölnek és minden vágyuk megtalálni a boldogságot, elrugaszkodni végre a földtől és beleharapni abba a bizonyos almába.
A produkciót a Soltis Lajos Színház önerőből készítette.
Spiró György - Csutorás Bánk: 
AHOGY TESSZÜK
Théba Társulat [Théba Művészeti Akadémia] (Budapest)
Hős - Bereczki Lóránd
Nej - Mészégető Mária
Haver, fiú, srác, zenész - Csutorás Bánk
Barát, nagybácsi, tefus, pasas, srác - Biszak Áron
Anyós - Andor Edit
Lakásnéző, nő, tefus, lány - Csernyik Katalin
Talánvevő, néni, bírónő - Kiss Andrea
Asszony, cunci - Asztalos Beatrix
Lökött, tisztviselő, vendég - Szabó Sára
Tisztviselő, kiscsaj - Lólé Anett
Az utca embere - Nagy Ágnes
Zongorán kísér: Csutorás Bánk
Zene: Csutorás Bánk
Koreográfus: Márton Magdolna
Rendezte: Jancsó Sarolta
Az előadás szereplői a Théba Művészeti Szakközépiskola színész szakos növendékei. Közülük került ki a zeneszerző, és a koreográfus is ebben az iskolában végzett, pár éve, táncszakon. „Dalmű a Máról”; írta a szerző a cím alá 1988-ban. Hol van már az a ma? Azóta tegnap lett belőle. Csakhogy az emberi viszonylatok nem sokat változtak. Tele vagyunk szorongással, feszültséggel, percenként sérülünk, és sérülnek társas kapcsolataink. Nem tudunk együtt élni, és nem tudunk elválni, érzelmi háztartásunk szegényes, rendezetlen, mert egzisztenciális körülményeink is rendezetlenek. ”Itt az van, ami van!”Tehetjük másképp?
