A MAGYAR SZÍN-JÁTÉKOS SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA
a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva
2005.
A jelen Alapszabályban a Fővárosi Bíróság által 1698 sorszám alatt bejegyzett és „közhasznú szervezetként" nyilvántartott Magyar Színjátékos Szövetségnek, a Fővárosi Bíróság által 6808 sorszámon nyilvántartásba vett és „közhasznú szervezetnek" minősített Szabad Színjátszásért Egyesületbe történő beolvadását követően, a jogutód Egyesület a 2005. december 20-án megtartott közgyűlésen hozott határozatok alapján a működésének szabályairól az alábbiak szerint rendelkezik:
L Általános rendelkezések
1. A szövetség neve: Magyar Szín-Játékos Szövetség
nevének rövidített változata: MSzJSz
A szövetség neve angolul: Federation of Hungárián Amateur Theatres and
Players
2. Székhelye: 1239 Budapest, Vecsési út 31.
3. Alapítás éve: 1990
4. A szövetség jogállása: közhasznú, önkormányzati elven működő országos
szakmai érdekvédelmi szervezet
5. Bélyegzője: Kör alakú, benne a szövetség neve, emblémája
II. A szövetség célja
A Szövetség célja, hogy a nem intézményesült, ilyen értelemben tehát nem hivatásos színjátszás, bábozás, színpadi előadóművészet és színpadi tánc magyarországi hagyományait megtartsa azért, hogy e személyiség- és közösségformáló művészeti ág teljes műfaji és formai gazdaságában élhessen és fejlődhessen. A Szövetség törekszik arra, hogy a társadalom tagjai közül minél többen vegyenek részt az öntevékeny művelődés formáiban, amelynek életminőség-javító szerepet tulajdonít, s amely szerepet játszik a kulturális önazonosság megőrzésében, az esélyegyenlőség kialakításában is.
III. A szövetség feladatai;
A Szövetség tagjai a E. pontban megfogalmazott általános célok megvalósulása érdekében az alábbi feladatokat vállalják:
• a közös érdekek képviselete a szakmai és az állami, önkormányzati, költségvetési alapok,
alapítványok fórumain,
• a fennmaradást és a fejlődést biztosító anyagi források feltárása és azok kiaknázása,
• szakmai képzés és továbbképzés lehetőségeinek bővítése,
• a színházművészet hivatásos szakembereivel, azok szervezeteivel és intézményeivel az
együttműködés továbbfejlesztése (pl. a képzés és az érdekérvényesítés bizonyos
eseteiben),
• rokon művészeti ágak hivatásos és nem-hivatásos képviselőivel, egyesületeivel és
szövetségeivel való hatékony együttműködés,
• a színházvezetés és menedzselés korszerű formáinak tanulmányozása, viszonyaikra
történő adaptálása és fejlesztése,
• művészeti találkozók, fesztiválok, konferenciák szervezése, ilyen kezdeményezések
támogatása,
• a művészeti teljesítmények (egyéni vagy közösségi) díjakkal való elismerése,
• a közönség, a média, a kritika jobb tájékoztatása
• a nemzetközi szervezetekkel (pl: aita-iata, IEIM, EU és mások) és hálózatokkal,
adatbankokkal való kapcsolat fenntartása,
• szakemberek képzése
• bármely más, a közgyűlés által később megfogalmazott, az alapelvekkel egybehangzó
feladatok.
A Magyar Szín-Játékos Szövetség a közoktatási szakterületen az 1993. évi LDC. tv. alapján a következő feladatokat látja el:
• pedagógus-képzésbenvalóközreműködés
• a magyar nyelv és irodalom tanításának tematikus segítése az általános és
középiskolában, a különböző iskolatípusok tanmeneteinek megfelelően
• Színjátszó rendezvények, versenynek szervezése a pedagógiai feltételek
figyelembevételével.
A szövetség fenti tevékenységeivel a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI.tv. 26. § c./ pont 4.) 5.) 6.) 10.) 13.) alpontokban megnevezett "nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés", "kulturális tevékenység", "kulturális örökség megóvása", "gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet", "a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel", valamint "a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység" közhasznú tevékenységeket folytatja.
IV. A Szövetség tagjai
A Szövetség tagja lehetnek: a.) minden nagykorú személy
b.) természetes személyek jogi személyiséggel rendelkező egyesületei, szövetségei, társaságai (nonprofit és üzleti vállalkozások egyaránt)
c.) természetes személyek jogi személyiséggel nem rendelkező csoportjai (színjátszó kör, csoport, műhely, iskolai együttes stb.)
d.) közintézmények, alapítványok
e.) külföldi természetes és jogi személyek amennyiben elfogadják a Szövetség céljait és annak fenntartásában és működésében anyagi és nem anyagi természetű hozzájárulásaikkal részt vállalnak.
A tagsági viszony írásbeli nyilatkozattal jön létre, amelyet a Elnökséghez kell benyújtani.
A tagsági jogviszony megszűnik:
a.) a kilépés írásbeli bejelentésével,
b.) a tagsági díj tartós - egy évet meghaladó-, indokolatlan nem fizetése esetén, a tag előzetes
írásbeli felszólítását követően,
c.) a tag halálával, illetve a jogi személy tag megszűnésével,
d.) kizárással, ha a tag tevékenységével, vagy magatartásával a Szövetség céljainak
megvalósulását veszélyezteti. A kizárásra az Elnökség tesz javaslatot, s a közgyűlés 2/3-os
többséggel határoz róla. A tag kizárásáról írásbeli, indokolt határozattal kell dönteni, melyet a
kizárt taggal írásban, igazolható módon kell közölni, azzal a felhívással, hogy a kézbesítéstől
számított 30 napon belül a bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.
A tagság formái:
a.) Rendes tagok: akiknek tagsága jelen Alapszabálynak megfelelően jött létre, s tagdíjukat megfizetik.
b.) Tiszteletbeli tagok: a Elnökség javaslatára, a Közgyűlés határozata alapján bármely természetes személy tiszteletbeli taggá nyilvánítható, akinek szakmai és emberi teljesítményeit a Szövetség ebben a formában kívánja elismerni. A tiszteletbeli tag nem fizet tagdíjat, és e státusától csak egyhangú közgyűlési határozattal fosztható meg,
c.) Pártoló tagok: a Szövetség munkájához támogatást nyújtanak (anyagi, szakmai stb.), és pártoló tagként kérik felvételüket.
A tagok főbb jogai és kötelezettségei:
a.) részt vesznek a Szövetség tevékenységében és rendezvényein,
b.) a Szövetség vezető testületeibe választhatnak és választhatóak,
c.) egymást folyamatosan tájékoztatják, megfogalmazzák közös érdekeiket,
d.) kötelesek tagdíjat fizetni,
e.) kötelesek az alapszabály rendelkezéseit betartani.
A Szövetség tagjai más egyesületekben és szövetségekben szabadon tevékenykedhetnek és tisztséget vállalhatnak. A pártoló tagok jogaira és kötelezettségeire a rendes tagok jogai és kötelezettségei vonatkoznak azzal az eltéréssel, hogy a Közgyűlésen és a Szövetség más testületeinek ülésein tanácskozási joggal vehetnek részt, tisztségre azonban nem választhatnak és nem választhatóak.
8. A tagszervezetek tagjainak jogai:
• a szövetségi rendezvényeken részt vehetnek, véleményt nyilváníthatnak, igénybe vehetik a
tagok részére biztosított kedvezményeket, szolgáltatásokat, igényt tarthatnak a rendszeres
tájékoztatásra, kérdéseikkel a Elnökséghez fordulhatnak,
• a szövetség céljainak és feladatainak érdekében kifejtetett tevékenységükkel kapcsolatban
érdekvédelmet igényelhetnek.
A szövetség tagszervezeteinek tagjai a szövetségben bármilyen funkciót betölthetnek.
A tagszervezetek (egyesületek) tagjai más egyesületekben és szövetségekben szabadon tevékenykedhetnek és tisztséget vállalhatnak.
V. A közhasznú szervezetre vonatkozó egyes szabályok:
A szövetség szolgáltatásaiból a tagjain kívül is bármely természetes személy részesülhet, aki a szövetség által kiírt pályázaton eredményesen vesz részt vagy egyéni kérelemmel fordul a szövetség tevékenységi körébe tartozó ügyben a közgyűléshez, illetve Elnökséghez. A szövetség a közhasznú működését, szolgáltatásai igénybevételének módját, valamint beszámolóit a székhelyén lévő hirdetőtáblán, hírlevelében és az Interneten történő kifüggesztésével köteles nyilvánosságra hozni.
A szövetség tisztségviselői csak olyan nagykorú személyek lehetnek, akik büntetlen előéletűek, illetve nincsenek a közügyektől eltiltva.
Nem lehet vezető tisztségviselő, illetve elnökségi tag, aki a megbízásától visszamenőleg számított két éven belül olyan közhasznú szervezetnél töltött be vezető tisztséget - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig - amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
A szövetség tisztségviselőinek felkérésekor figyelembe veszik a Khtv. 8.§ és 9.§.-ban írott fenti összeférhetetlenségi szabályokat, melyekről a tisztségviselők írásban is nyilatkoznak.
VI. A Szövetség jogalanyisága és gazdálkodása:
A szövetség jogi személy, amely saját nevében szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket.
Működésének elveit és alapvető szabályait az Alkotmány, a Polgári Törvénykönyv, a társadalmi szervezetekre vonatkozó jogszabályok határozzák meg.
A szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak támogatást nem nyújt.
A szövetség közhasznú tevékenysége folytatása érdekében a közhasznú szervezetekre vonatkozó szabályok szerint működik.
A szövetség gazdálkodása:
A szövetség a közhasznú céljainak elérése érdekében vállalkozási tevékenységet folytathat.
A vállalkozási tevékenység folytatása nem lehet a szövetség elsődleges tevékenysége, illetve nem
veszélyeztetheti a közhasznú tevékenységet.
A szövetség vagyona kizárólag a közhasznú célokra használható fel. A szövetség bevételeit sem
közvetlenül, sem közvetve a tagok között felosztani nem lehet, azt kizárólag a közhasznú
tevékenységére fordítja.
Az itt meghatározott felosztási tilalom egyaránt vonatkozik az esetleges vállalkozási tevékenység és a közhasznú cél szerinti tevékenység körében realizált eredményre is.
A szervezet befektetési tevékenységet nem folytat.
Amennyiben a szövetség éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, a Közgyűlés Felügyelő Bizottságot hoz létre, melynek működési rendjét a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. szabályainak megfelelően meghatározza.
VII. A Szövetség szervezeti felépítése
A Szövetség tevékenységét a Közgyűlés, illetve - annak két ülése között - a Elnökség irányítja.
Közgyűlés
A szövetség legfőbb szerve a Közgyűlés. A közgyűlésen - a megjelent tagok számától függetlenül - valamennyi országos egyesületnek 10-10, minden regionális egyesületnek 6-6, helyi egyesületnek és jogi személyiséggel nem rendelkező csoportnak 3-3, az egyéni tagoknak 1-1 szavazata van.
A közgyűlés a Szövetséget érintő minden kérdésben dönt. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni a napirend közlésével. Rendkívüli közgyűlést kell tartam, ha azt a bíróság elrendeli, vagy ha az Elnökség ezt egyhangúlag szükségesnek tartja, illetve ha a tagok legalább 30 százaléka - az ok és a cél megjelölésével - kívánja.
A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a.) A szövetség alapszabályának megállapítása, módosítása
b.) A szövetség éves munkatervének elfogadása
c.) Főbb célkitűzések kidolgozása, stratégiai és taktikai kérdésekben állásfoglalás
d.) Az elnök megválasztása és visszahívása, az elnök által megnevezett Elnökségi tagok személyének jóváhagyása illetve visszahívása
e.) A felügyelő bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása
f.) Az éves költségvetés jóváhagyása, és a Elnökség évi beszámolójának, valamint a közhasznú jelentésnek az elfogadása
g.) Más társadalmi szervezettel való egyesülés, vagy a szövetség feloszlása kérdésében való döntés
h.) Döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az Alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal.
A közgyűlés helyét, idejét és napirendjét, az összehívást megelőzően legalább 18 munkanappal korábban írásban kell közölni a tagokkal.
-f
A közgyűlés bárki számára nyilvános.
A közgyűlés akkor határozatképes, ha ülésén a tagok 50 százaléka +1 fő jelen van. Ha a szabályszerűen összehívott közgyűlésen a tagok nem jelennek meg a határozatképességhez szükséges számban, 30 napon belül ugyanazon tárgysorozattal újabb közgyűlést kell összehívni. Az eredeti napirendi pontokkal ismételten összehívott közgyűlés, a megjelentek létszámára tekintet nélkül határozatképes, ha az erről a tagokat az eredeti meghívóban tájékoztatták.
A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azon kérdésekben, amelyekre az Alapszabály eltérő szavazási arányt, vagy módot rendel el.
Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, mindaddig, amíg egyszerű szótöbbséggel hozott döntés nem születik.
A közgyűlés a tisztségviselők megválasztásáról és visszahívásáról szóló határozatot titkos szavazással hozza.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az elnök, a jegyzőkönyvvezető, valamint egy hitelesítő tag ír alá. A határozatokat a közgyűlésről szóló jegyzőkönyvek időrendi sorrendben történő lefűzésével a Határozatok Könyvében tartják nyilván, mely tartalmazza a közgyűlés döntésein kívül a határozathozatal időpontját, a határozat hatályát, továbbá a szavazatok számarányát.
A szövetség köteles az érintettekkel írásban - igazolható módon - közölni a rájuk vonatkozó határozatokat és beszámolókat. A testületi szervek döntéseit a szövetség székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán, hírlevelében és az Interneten hozza nyilvánosságra.
A szövetség évente tevékenységéről közhasznúsági jelentést készít, melyet a közgyűlés fogad le. A közhasznú jelentés az alábbi elemeket tartalmazza:
- számviteli beszámolót,
- költségvetési támogatás felhasználását,
- a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,
- a cél szerinti juttatások kimutatását,
- a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a
kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek
szerveitől kapott támogatás mértékét,
- a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét,
- a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe, valamint a közhasznú működésével összefüggésben keletkezett iratokba bárki betekinthet, illetőleg arról saját költségére másolatot készíthet. Az iratok betekintését a szövetség elnökénél kell írásban vagy személyesen kérni.
Az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést a közgyűlés az érintett a gazdasági évet követő
március 30.-ig napirendjére tűzi. A közgyűlésre szóló meghívóhoz mellékelni kell az elnök által
készített beszámoló és jelentés tervezetet.
Az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés jóváhagyásáról a közgyűlés 2/3-os szótöbbséggel
határoz.
Elnökség
Az Elnökség a közgyűlés által titkos szavazással megválasztott elnökből, valamint az Elnök által a meghatározott feladatokra jelölt, s a közgyűlés által nyílt szavazással megválasztott tagokból álló ügyintéző szerv. Az Elnökség az elnökből és 4 elnökségi tagból áll, a megbízását 3 évre kapja.
Az Elnökség a szövetség két közgyűlése között általános hatáskörű végrehajtó, ügyintéző szerve. Az Elnökség a közgyűlésnek tartozik felelősséggel.
Az Elnökség feladatai:
• irányítja a szövetség munkáját,
• elősegíti a szövetség célkitűzéseinek megvalósulását,
• összehangolja a tagok és tagszervezetek érdekeit, azokat .képviseli a különböző
testületekben és érdekegyeztető fórumokon,
• gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról,
• dönt a közgyűlés által ráruházott kérdésekben,
• elkészíti a szövetség szervezeti és működési szabályzatát, valamint annak részeként a
szövetség gazdálkodási szabályzatát,
• működteti az etikai bizottságot,
• gazdálkodik a szövetség anyagi javaival,
• munkájáról a közgyűlést rendszeresen tájékoztatja, jelentősebb kérdésekben köteles az
állásfoglalását kikérni.
Az Elnökség munkarendjét és a feladatkörök elosztását, valamint a bizottságok feladatait és ügyrendjét a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzíti.
Az elnökségi ülés helyét, idejét és napirendjét, az összehívást megelőzően legalább 8 munkanappal korábban írásban kell közölni az Elnökség tagjaival. Az ülés összehívásáról az elnök köteles gondoskodni. Az Elnökség ülései nyilvánosak.
Az Elnökség akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak több mint a fele jelen van. Ha a szabályszerűen összehívott ülésen az Elnökség tagjai nem jelennek meg a határozatképességhez szükséges számban, 18 napon belül ugyanazon tárgysorozattal újabb ülést kell összehívni.
Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Minden elnökségi tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az elnök és a jegyzőkönyvvezető ír
alá.
A határozatokat az elnökségi ülésről szóló jegyzőkönyvek időrendi sorrendben történő
lefűzésével a Határozatok Könyvében tartják nyilván, mely tartalmazza az ülés döntésein kívül a
határozathozatal időpontját, a határozat hatályát, továbbá a szavazatok számarányát, amennyiben
mód van rá az igennel, nemmel szavazókat, illetve tartózkodókat név szerint feltüntetve.
Az Elnökség ülései között az elnök gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, valamint az elnökségi ülés döntéseinek érintettekkel írásban, igazolható módon történő közöléséről. Az Elnökség döntéseit a szövetség székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán, hírlevelében és az Interneten hozza nyilvánosságra.
Az Elnökség működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet, a szövetség székhelyén, az elnökkel előre egyeztetett időpontban.
Az elnök visszahívása vagy lemondása esetén a Elnökségnek Közgyűlést kell összehívni a tisztújítás lebonyolítása céljából. A tisztújításra összehívott közgyűlés napján az Elnökség mandátuma megszűnik, a közgyűlésen az újonnan megválasztott elnök által jelölt elnökségi tagok megválasztására is sor kerül. Az újonnan megválasztott elnök személye adatait a Fővárosi Bíróságnál a nyilvántartás módosítása céljából be kell jelentem.
Etikai Bizottság:
Feladata a szövetség érdekkörében felmerülő etikai kérdésekben állást foglalni. A háromtagú Etikai Bizottságot az Elnökség hozza létre. Elnökét az etikai bizottsági tagok maguk közül egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással választják. Az Etikai Bizottság szükség szerint ülésezik és dönt valamennyi etikai kérdésben, amit az Elnökség, vagy a Közgyűlés elé utal.
Felügyelő Bizottság:
A gazdálkodás és működés törvényességét és az Alapszabálynak való megfelelősségét a , szövetség megalakulásától 3 tagú Felügyelő Bizottság végzi.
A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. (khtv.) 10.§. (1) bekezdésére tekintettel a szövetség, mint közhasznú szervezet működésének és gazdálkodásának ellenőrzését végző felügyelő szervre vonatkozó szabályokat, a khtv. előírásainak megfelelően, a közgyűlés az alábbiak szerint állapítja meg.
A közhasznú működést ellenőrző Felügyelő Bizottság tagjait és elnökét a közgyűlés 3 évre titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal választja, tagjai sorából.
A Felügyelő Bizottságnak nem lehet tagja, illetve elnöke, aki a megbízásától visszamenőleg számított két éven belül olyan közhasznú szervezetnél töltött be vezető tisztséget - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig - amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
Nem lehet Felügyelő Bizottság tagja, aki
- Az Elnökség tagja,
- aki a szövetséggel, mint közhasznú szervezettel a jelen megbízatásán kívüli más
tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik,
- aki a szövetség cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül
igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat -, illetve
- az előző bekezdésekben felsorolt személyek hozzátartozója.
A Felügyelő Bizottság maga határozza meg ügyrendjét. A Felügyelő Bizottság ülésének helyét, idejét és napirendjét azt megelőzően legalább 3 nappal korábban írásban kell közölni a Felügyelő Bizottság tagjaival.
A Felügyelő Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen a tagok kétharmada jelen van. Ha a
€^ szabályszerűen összehívott ülésen Felügyelő Bizottság tagjai nem jelennek meg a
határozatképességhez szükséges számban, 3 napon belül ugyanazon tárgysorozattal újabb ülést kell összehívni.
A Felügyelő Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
A Felügyelő Bizottság ülései nyilvánosak, a nem tag résztvevők kötelesek tartózkodni a véleménynyilvánítástól, kivéve, ha szót kérnek és kapnak; nem szavazhatnak, illetve egyes kérdésekben a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségének határozata alapján az ülésről kizárhatóak. A Felügyelő Bizottság egyszerű szótöbbséggel zárt ülés tartását rendelheti el, ha az ülésen személyiségi jogokat érintő kérdésről szavaznak.
A Felügyelő Bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az elnök és a
j jegyzőkönyvvezető ír alá.
A határozatokat a Felügyelő Bizottság üléséről szóló jegyzőkönyvek időrendi sorrendben történő lefűzésével tartják nyilván, mely tartalmazza az ülés döntésein kívül a határozathozatal időpontját, a határozat hatályát, továbbá a szavazatok számarányát, amennyiben mód van rá az igennel, nemmel szavazókat, illetve tartózkodókat név szerint feltüntetve.
A Felügyelő Bizottság a gazdálkodás ellenőrzése során az Elnökségtől, illetve vezető tisztségviselőktől jelentést, a szövetség munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a szövetség könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
A Felügyelő Bizottság tagjai az Elnökség ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek.
A Felügyelő Bizottság tagja köteles az elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
• a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként
súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek
elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult Elnökség döntését teszi szükségessé,
• a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel.
Az Elnökséget a felügyelő szerv indítványára -annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az Elnökség összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.
Ha az Elnökség a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesítem a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
Képviselet
A szövetséget a hatóságok előtt, illetve harmadik személlyel szemben az elnök önállóan képviseli. A szövetség alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja. Az elnök képviseleti jogát írásban, a feladat megjelölésével átruházhatja bármelyik Elnökségi tagra.
A bankszámla felett való rendelkezés során az aláírási jogosultságot az elnök bármely Elnökségi taggal illetve alkalmazottal együtt, kettős aláírással gyakorolhatja.
VIII. A szövetség működésének anyagi forrásai
1. A tagok által befizetett tagdíjak.
2. Állami és egyéb szervek által nyújtott támogatások.
3. A pályázati úton elnyert támogatás
4. A szövetség saját tevékenységéből származó bevételek:
- tanfolyamok rendezése,
- kiadványozás,
- bevételt szolgáló előadások rendezése,
- egyéb tevékenységek.
IX. Vegyes és záró rendelkezések
1. A szövetség megszűnik, ha feloszlatását a Közgyűlés kimondja, ha más társadalmi szervezettel
egyesül, vagy a bíróság feloszlatja, illetve megállapítja megszűnését.
Amennyiben a szövetség feloszlatását közgyűlés határozza el, a vagyonról a Elnökség javaslata alapján határoz.
2. A Szövetség valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag - a tudomására jutástól
számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja.
3. Az Alapszabályban nem érintett kérdésekben a társadalmi szervezetekre és a közhasznú
szervezetekre vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok az irányadók.
12. Jelen Alapszabály egységes szerkezetbe foglalva tartalmazza a Szövetség jogelődjeinek az
alapítás éve, 1990. óta több alkalommal elvégzett változtatásait, valamint magában foglalja a
Szabad Színjátszásért Egyesület többször módosított Alapszabályainak rendelkezéseit.
4. Jelen Alapszabály a Fővárosi Bíróság által történő nyilvántartásba vétellel válik hatályossá.
Budapest, 2005. december 20.
a szövetségelnöke
Ellenjegyzem:
Dr. Litke Ágota
ügyvéd
1055 Bp., Szt. István krt 13.
